Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-20
6 Canak a szerdán megjelent Dnevnik című újvidéki napilapnak adott interjújában közli, hogy elsősorban a vajdasági magyarok lennének szenvedő alanyai az ilyen elképzelésnek "mert az északbácskai f antom területi autonómia" csak a vajdasági magyarság felét ölelné fel. "A többiek mindenfajta jog nélkül maradnának, kiszorulnának északra, ahol gettósodnának és kitelepülésre kényszerülnének. Az etnikai alapú autonómia az összes kisebbségi csoport get tósodásához és eltűnéséhez vezetne" - mondta a politikus, aki az előző ciklusban vajdasági parlamenti elnök volt, most pedig a képviselőház európai integrációért és a nemzetközi együttműködésért felelős bizottságának elnöke. Canak szavainak súlyát emel i, hogy pártja évek óta a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) legfőbb politikai partnere és szövetségese. A VMSZ hárompillérű autonómiakoncepciójának egyik teljesítetlen és talán kissé feledésbe is merült követelése a vajdasági magyarság területi autonómiája. Nemrégiben egyes belgrádi kisebbségügyi "szakértők" azt a gyanút fogalmazták meg, hogy a szerb és a magyar "nacionalisták" kiegyeznek: a vajdasági magyarok területi autonómiához jutnak ÉszakBácskában, cserében pedig lemondanak a vaj dasági tartományi autonómiáról. Canak szerint amennyiben a "brüsszeli bürokraták" beleegyeznének ebbe, azzal eloszlana az utolsó lehetőség is, hogy modern társadalom jöjjön létre a térségben. A Beta belgrádi hírügynökségnek a minap nyilatkozott névtele nül egy brüsszeli diplomata, aki azt mondta, hogy az Európai Unió sohasem támogatná a többségben magyarok lakta északvajdasági területekre vonatkozó magyar területipolitikai autonómiát. vissza Bush többet várt Orbán Vikt ortól Népszabadság • Washingtoni tudósítónktól Horváth Gábor • 2005. október 20. A Fidesz azt firtatja, valóban Bush kezdeményezette beszélgetést Orbán Viktor volt miniszterelnök külpolitikai állásfoglalásairól. Charles Gati Fórum oldalunkon emlékezteti Martonyi Jánost, hogy az USA 2001ben nyomatékosan kérte Orbánt: határolódjon el Csurkától. Jeszenszky Géza volt nagykövet óvott a titkos követi jelentések nyilvánosságra hozatalától. Martonyi szerint abszurd, hogy ehhez az engedélyt a kormány a Fidesztől kéri. Az amerikai nagykövet azt válaszolta Áder János kérdésére: nem avatkozik a magyar belügyekbe. Nyílt színi vitává fajult magyar honatyák washingtoni sajtóértekezlete. Az amerikai külügyminisztérium nyilvántartása szerint 2001ben a magyar kormányfő nem tett látogatást a Fehér Házban: Orbán Viktorral Dick Cheney alelnök találkozott, és a megbeszéléshez rövid időre csatlakozott George W. Bush amerikai elnök. Orbán honlapján mindez egy fotó társaságában úgy szerepel, hogy Bush elnök "fogadta" az akkori magyar kormányfőt. Nem ez az egyetlen különbség abban, ahogyan Washingtonban, illetve a Fidesz köreiben emlékeznek a négy évvel ezelőtti eseményekre. Orbán már 2001 májusában gyanút foghatott volna, hogy nincs minden rendben. Elvégre az ő, az amerikai protokoll szerint "magánjellegű" washingtoni tartózkodásának napjaiban hivatalos fehér házi meghívásnak tett eleget például Borisz Trajkovszki macedón elnök. Ilir Meta albán kormányfő is pont ekkor szerepel a külügyminisztériumi listán, pedig ő sz intén "magánlátogatáson" járt Amerikában. Az udvarias távolságtartást a kapcsolatok lehűlése követte. Az F16osok helyett a Gripenek választása a megrendelés összegén túlmutató döntés volt: Washington meg akarta fojtani a konkurenciát, ám a magyar kormá ny megrendelése lélegzethez juttatta a svéd fegyverprogramot. A legkínosabb az volt, hogy Orbán nem érzékeltette, mire készül, így a bejelentés hideg zuhanyként érte az amerikai vezetést. Ezt követte a szeptember 11i terrortámadás ügye. Washington ekkor hivatalos és nem hivatalos csatornákon egyértelművé tette, hogy személy szerint Orbán Viktortól vár elhatárolódást Csurka István megnyilvánulásaitól. Az, hogy ehelyett Martonyi János külügyminiszter szólalt meg, az amerikaiak számára azt jelentette, hogy Orbán elutasította Bush kérését. A miniszterelnök hallgatása a Nancy Goodman Brinker nagykövet - a Bush család közeli barátja - elleni támadások idején már csak azt erősítette meg, hogy a magyar kormányfő nem tapasztalatlanságból, hanem a hazai szélsőjobbo ldalnak tett engedményként rontja a kétoldalú kapcsolatokat. Az amerikaiak, akik nem sokkal korábban még a KözépEurópát karizmatikusan képviselő Lech Walesa vagy Václav Havel potenciális utódját látták Orbánban, magánbeszélgetésekben már keserű csalódást, a vezetői képességek hiányát emlegették. Az utóbbi az ő szóhasználatukban a közvélemény napi változásaitól független, elvszerű, jövőbe mutató politizálást jelent.
