Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-18
9 Az ellenzék legnagyobb pártjánál azonban nem annyira a közvéleménykutatás pillanatnyi állása fújt riadót, hanem a jobboldal szegmentáltsága. Orbán Viktor minden erőfeszítése ellenére az "egy a tábor, egy a zászló" aligha lesz érvényes a 2006os választásokon. Az MDF különállása, valamint a Jobbik és a MIÉP együttműködése (ráadásként a Centrummal és a konzervatívokhoz sorolható más politikai alakzatokkal) az első fordulóban komoly érvágást okozhat, amit nem biztos, hogy semlegesíthetnek a második forduló megállapodásai. Az is nyílt titok, hogy a Fidesz a maga polgári szövetségével mára nem csupán felhígult, hanem kisebbnagyobb repedések is szabdalják: a párt nagyágyúi között kontúrosabbá váltak a véleménykü lönbségek, de a merészebb egyéni aspirációk is rongálják a régebben erős csapatszellemet. Ez utóbbinak árthat az is, hogy mélyek és nem mindig kellően átgondoltak a jelöltcserék - régi harcostársak távoznak homályos ígéretekkel a zsebükben, és helyükre ker ülnek a pillanatnyilag esélyesebbnek minősített "idegenek", esetleg a "spektrum lefedése" érdekében átcsábítottak. A nemrég még határozottan a centum felé húzó Orbán Viktornak egyszerre kell gesztusokat tennie a radikálisoknak, és a régről raktározott fé lelmet, ellenérzéseket eloszlatnia a középen és attól balra. A program készül, konkrét ígéretekkel még korai előállni, a párt negációpolitikája viszont kifáradt, azaz a Fidesz elnöke mindent és semmit mondhat egyszerre. Logikus tehát az, amit Orbán tesz. É reztetnie kell az ellenzék erejét, s ezért a bevált, igaz, néha táborát is megtévesztő módszerhez folyamodik: közös és minden bizonnyal rengeteg hívet megmozgató akciók következnek, amelyek kifejezni hivatottak a kormánnyal szembeni elégedetlenséget éppúgy , mint azt, hogy igenis ők a többség. Igaz, a rendezvények veszélyt is rejtenek, mivel hangulatuk pontosan ott kelthet megütközést, ahonnan a pluszszavazatok érkezhetnek. A konzultációsorozat, ahogyan azt várni lehetett, új felismeréseket nem, de rengeteg adatot, valamint a kapcsolatteremtés érzetét meghozta a Fidesz számára, és egyiket sem szabad lebecsülni. Orbán változatlanul úgy látja, hogy a néphez való fordulás teljes eszköztárával, így a kissé didaktikus és populista panelekkel együtt lehet csak mi nden irányból magához édesgetnie a választókat - konkrétumokkal ráér majd a kampány finisében előállni. Beszédei a konzervativizmus szilánkjait sem tartalmazzák már, megszabadult az ideologizálás összes ballasztjától, ha a hallgatóság igényli, akkor a mult ik szívják a vérünket, másutt a hazai nagytőkések mohók, vagy éppen a spekulánsoknak kell megálljt parancsolni, de egy biztos: a jelenlegi koalíció az aranykör pártjait tömöríti, és ha ez így marad, jövőnk a teljes csőd. Ha az apokaliptikus vízió kevésnek bizonyult volna, a szónok megspékelte ezt azzal a hangulatkeltő felhívással, hogy amennyiben a tegnap nem enged, s "újabb lakatokat szerel a változás ajtajára", törjük azt rá. (Ennek távlatos értelmezése, ahogy az lenni szokott, az adást vevő és vastapssal honoráló hallgatóságra volt bízva.) Orbán a 2002es választási vereséget követően a parlamenti munkát, majd a pártrendszert értékelte le, hogy most a politika iránti össznépi undort nyújtsa át díszdobozban az ő kedves közönségének. Szerinte ma a politik usi világ a demokrácia egyik legnagyobb tehertétele. Vasárnap három radikális csökkentésről beszélt: számottevően kisebb lesz az adó, sokkal kevesebb a bürokrácia és a politikus, ha győznek. Mindehhez egy amerikai (de nem dakota) mondás illik a legjobban: "Ne mondják el az anyámnak, hogy politikus lett belőlem - ő úgy tudja, hogy egy bordélyházban vagyok zongorista." vissza Hatalmi csaták az európai hadszíntereken • − Kettő – kettő az állás Kettő – kettő az állás: Norvégiában elfoglalta hivatalát a baloldali kormány. Olaszországban Romano Prodi sugárzik az örömtől, megnőttek a balközép esélyei. Lengyelországban máris veszekednek az együttműködésre ítélt jobboldali pártok, Németországban pedig Angela Merkel nekifogott a nagykoa líció kialakításához jobboldali vezető szereppel. Angela Merkel keményen harcol a barátaival is Egy egomán, exhibicionista, más szóval egy önző alak, valamint az egész szociáldemokrata párt – ezek Angela Merkel ellenfelei. Kétfrontos harcot kell hát megvívnia – így vázolta fel a nagykoalíció kialakulását jellemző helyzetet az értelmiségi körök jelenlegi kedvenc napilapja, a müncheni Süddeutsche Zeitung olvasóinak egy nevének elhallgatását kérő kereszténydemokrata képviselő. A tegnap késő délután kezd ődő egyeztető tárgyalások a Német Szövetségi Köztársaság második nagykoalíciójának létrejöttéről lassan, de biztosan haladnak. Angela Merkel kancellárjelölt elképzelései minden jel szerint – a korábbi
