Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-18
5 Az előterjesztők szerint az önálló egyetem visszaállításának első és legsürgősebb lépése a BBTEn tervezett önálló magyar karok létrehozá sa lenne. Emlékeztettek, hogy ezt a tervet a BBTE magyar oktatóinak 85 százaléka támogatja. A jelentéskészítők kifogásolták, hogy a BBTEn továbbra sem hivatalos nyelv a magyar, hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, magyar tudósokról mindössze három tervet neveztek el. Hantz Péter elmondta: elsősorban azért van szükség az önálló egyetemre, hogy a magyar nyelvű oktatás ne függjön a román egyetemi oktatástól. A BBTEn önálló tanszékek létrehozását nem tartják elégségesnek, mivel szerintük a tanszékek nem rendelkeznek olyan nagy döntési hatáskörrel, mint a karok. Úgy vélte, hihetetlen energiát köt le az erdélyi magyar felsőoktatásban dolgozók részéről a kisebb eredmények kivívása, az önálló egyetem megvalósulásával viszont "eltűnne az erdélyi magyarság feje fölött állandóan függő Damoklész kardja." Hantz Péter hozzátette: az erdélyi magyarságnak nincs szüksége olyan paternalizmusra, mint amilyet nagyon sok román politikus gyakorol vele szemben. A két oktató abban reménykedik, hogy a kisebbségi törv énytervezet parlamenti vitája után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ismét szorgalmazni fogja az önálló karok és egyetem ügyét, hiszen - mint Hantz Péter mondta - egy egyetem akkreditálásáról a kormánynak kell döntenie, az ügy sikere nem más eg yetemek oktatóival folytato tt egyeztetésektől függ. vissza Új közigazgatásiterületi egységeket kell létrehozni Romániában az RMDSZ szerint - HÁTTÉR Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. október 17., hétfő (MTI) - Új közigaz gatásiterületi egységeket kell létrehozni Romániában, olyanokat, amelyek a mostani megyéknél nagyobbak, de a jelenlegi fejlesztési régióknál kisebbek - szorgalmazta Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora a hét végén a Proje ct on Ethnic Relations (PER) által szervezett marosvásárhelyi szemináriumon. A bukaresti Új Magyar Szó és a Krónika egyaránt tudósított Az autonómia formái és megvalósításuk tanulságai címmel rendezett tanácskozásról. Koreck Mária szervező, a Project on Ethnic Relations (PER) marosvásárhelyi irodavezetője az erdélyi Krónikának azzal indokolta a szeminárium témaválasztását, hogy a kulturális autonómiát sokszor emlegetik a kisebbségi törvény kapcsán, ám a fogalmat mindenki másképp értelmezi. Az ÚMSZ Frunda Györgyöt idézi, aki e fórumon kifejtette: "a megyék túl kicsik, a régi ók túl nagyok". Szerinte új közigazgatásiterületi egységeket kell létrehozni, "a megyéknél nagyobbakat és a jelenlegi fejlesztési régióknál kisebbeket", amelyek saját törvényhozó testületekkel és hatóságokkal rendelkeznek. Frunda szerint az országot 15 régióra kell osztani (a megyék száma negyvenegy, a tud.). Az egyik régió magában foglalná a jelenlegi Hargita, Kovászna és Maros megyét. Itt a románság számbeli kisebbségben lenne. A szenátor "autonómia az autonómiában" elvet és pozitív diszkriminációt alkalmazna a románok érdekében. Szerinte Székelyföld autonómiája jelenleg "nem megvalósítható", mivel érzelmi fenntartások vannak ezzel kapcsolatban (román részről, a tud.). Bogdan Aurescu helyettes külügyi államtitkár úgy véli: a parlamentben jelenle g megvitatás alatt álló kisebbségi törvény kapcsán kerülni kellett volna az autonómia szót. "Ajánlatosabb lett volna közös döntéshozatali mechanizmusokról beszélni a kulturális autonómia helyett, mivel a többség azonnal szegregációra, szeparatizmusra gondo l" - mondta a helyettes államtitkár, aki Romániát képviseli a kisebbségi törvényt kedvezően elbíráló Velencei Bizottságban. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke a lapnak elmondta: amennyiben önrendelkezést biztosítana k a különböző regionális vagy kisközségi rendszereknek, az nem jelent feltétlenül etnikailag orientált autonómiát, hiszen a Székelyföldön is valamennyi ott élő etnikum élvezné az autonómia előnyeit. Csutak István integrációs államtitkár a lapnak elmon dta: számos jel arra utal, hogy a jelenlegi régióstruktúra megérett az alaposan megfontolt átrajzolásra. A kisebb régiók mellett szól, hogy átláthatóbb a működésük, valószínű, hogy könnyebben lehet egyeztetni a megyék érdekeit, ha nem hat, hanem három elnö k ül egy asztalnál - hangsúlyozta. Az EU területbeosztási rendszere - az úgynevezett NUTSrendszer - három fokozatra osztja a régiókat, meghatározva ezek kívánatos népességnagyságát. Ez a második szint esetében 800 ezer3 millió fő, a harmadik szint es etében 150800 ezer fő. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió gyakorlatilag a NUTS 2 szintnek felel meg, míg a megyék a NUTS 3 szintnek. A gondok a határértékek betartásával kezdődnek - mutatott rá az államtitkár. Iasi és Prahova megye például külön régi ó kellene hogy legyen, hiszen lakosságuk meghaladja a 800 ezer főt. A másik probléma a közös érdekek hiánya. A Székelyföldnek kevés közös célkitűzése lehet a mócvidékkel, Csíkot mégis Fehér megyével egy régióba
