Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-17
21 része. "Nem lesz több liberális hét, a mostani is csak egy válasz volt arra, hogy mindenki elkezdte a kampányát. Megmutatjuk, lehet másképp is politizálni, úgy, hogy nem bántjuk az ellenfeleket, nem foglalkozunk velük." "Remélem, hogy ez a hét nem fog elfelejtődni a választásokig" – értékelte az eseménysorozatot Kuncze. A rendezvény költségeit a pártelnök 2530 millió forintra becsülte. Ebbe a kalkulációba nem tartozik bele annak a parknak az építése, amelyet a főváros a Károly körúti bazársor helyén létesített: ott szintén az SZDSZ aktivistái eregették a kék színű lufikat. Az MDF szerint dolgozni kell, nem ígérgetni Az MDF legfajsúlyosabb hétvégi programja Dávid Ibolya pártelnök részvétele volt az Ágfalvi Gesztenyefesz tiválon. A párt egyelőre nem kampányol, amit Hock Zoltán elnökhelyettes lapunknak azzal indokolt, hogy nem akarják azt csinálni, amit a többiek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt elefántcsonttoronyba zárkózott – mondta Hock – , novemberben elkészülő p rogramját társadalmi vitára bocsátja, s ehhez akár óriásplakátos hirdetéseket is használni fog. Addig és akkor is a fontolva haladást és az értékelvű politikát hirdeti a párt, amely szerint az euró bevezetését és a valóban deficit csökkentő államháztartási politikát nem szabad feláldozni a jövő évi győzelemért. Hock szerint most tragikusan túldimenzionált versengés zajlik, alapelveken és nem megoldásokon vitáznak. Ebben az MDF nem akar részt venni, szerinte a kampányt a választás előtt kell tartani, addig p edig dolgozni kell és nem ígérgetni. vissza MHösszeállítás A magyarokat sem érdeklik a vajdasági magyarverések? Vagy tényleg félnek, vagy már elfásultak a magyarok, vagy rossz volt az előkészítés, de tény, hogy al ig háromszázan jöttek össze az északbácskai város patinás városháza előtti téren Nagyobb lett a füstje, mint a lángja annak a demonstrációnak, amelyet a vajdasági magyarok tartottak a hét végén Szabadkán az őket ért támadások miatt. Vagy tényleg f élnek, vagy már elfásultak a magyarok, vagy rossz volt az előkészítés, de tény, hogy alig háromszázan jöttek össze az északbácskai város patinás városháza előtti téren. Így túlságosan szerényre sikeredett a kisebbségi magyarok első szerbiai tiltakozó megm ozdulása. "Több a hekus meg az újságíró, mint a résztvevő" – jegyezte meg ironikusan a szerb tudósítók egyike. A hatóságok valóban alaposan felkészültek, és mindent megtettek az incidensek elkerülésére. Végül is rendbontás nélkül zajlott le a rendezvény, még a magyar himnuszba sem fütyült bele senki. A résztvevők zavartalanul elvonulhattak zászlóikkal és transzparenseikkel, amelyek egyikén ez állt: "Ne bántsd a magyart!" Bár jelen voltak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői is, árpádsávos lob ogójukat ezúttal nem bontották ki. Az elmúlt két évben több mint kétszáz erőszakos cselekmény történt a magyarok ellen, a szerb hatóságok, a rendőrség és az igazságszolgáltatás pedig nem óhajtja vagy nem képes megoldani a problémát, sorolta a bajokat Kiss Rudolf. A Délvidéki Magyar Ifjúsági Szervezet (DMISZ) vezetője szerint tüntetésük nem a szerb nemzet, hanem a hatóságok közönye ellen irányult. A megoldás az lenne, ha multietnikus rendőrség alakulna a vegyes lakosságú körzetekben, és állandó nemzetközi m egfigyelői missziót kellene állomásoztatni. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a szerb állam többé nem veheti semmibe a kisebbség problémáit, Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségén ek (VMDK) vezetője pedig azt hangoztatta: a magyarok az elmúlt tizenöt évben megpróbálkoztak az intézményes lehetőségek mindegyikével, de egyik sem hozott megoldást. Páll a felszólalók közül egyedüliként szerbül is elmondta, mit követelnek a belgrádi hatós ágoktól. A legnagyobb magyar párt, a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem képviseltette magát, hivatalosan azért, mert "nem akar a civil szervezetek dolgába avatkozni". Kasza József viszont azt mondta, nem akar közösködni olyan pártta l, amely állandóan pocskondiázza. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is magánemberként mondta el beszédét. Szerb körökben egyelőre nem tapasztalható megértés a magyarok fellépése iránt. Oliver Dulic, a parlament európai integrációs bi zottságának elnöke úgy vélekedett, hogy Szabadkán azért jöttek össze olyan kevesen, mert ott nem a magyarok, hanem a szélsőségesek gyülekeztek. Szerinte a magyarok többsége egyáltalán nem érzi magát veszélyeztetve. Dusan Janjic ismert belgrádi elemző, az E tnikai Viszonyok Fóruma nevű szervezet vezetője tudni véli, hogy a vajdasági magyarok budapesti felbujtásra tüntetések egész sorozatára készülnek, és "a pánmagyar" törekvések képviselői a pánalbán mozgalom mintájára regionális válság kirobbantására tesznek majd kísérletet.
