Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-17
9 A szakember az autonómiáról szólva kifejtette, az elsősorban önkormányzatiságot jelent, vagyis azt, hogy ott kell az ügyeket megoldani, ahol felmerülnek. Értelemszerűen ezt ki kell, és ki lehet terjeszteni a kisebbségek re is. "Ehhez kell a politikának általában, és azon belül a magyar politikának, társul szegődni, ehhez kell kapcsolódási pontokat találni, és - ha kell nyomással - a nemzetközi feltételeket megteremteni" - hangsúlyozta Őszi István. vissza Mordvin elnököt választott az Oroszországi Finnugor Népek Egyesülete Palotás László, az MTI tudósítója jelenti Moszkva, 2005. október 14., péntek (MTI) - A mordvin Mihail Moszint választotta elnökéül az Oroszországi Finnugor N épek Egyesülete (AFUN) pénteken Moszkvában véget ért kongresszusán, a veterán komi Valerij Markov helyett. A háromnapos kongresszuson mintegy százhúsz küldött képviselte a 30 olyan oroszországi régiót, ahol finnugorok élnek egységes tömbben. A pénteki szavazás 106 résztvevője közül 80 delegátus támogatta Moszint, a mordvin regionális tagozat vezetőjét - értesült az MTI a jelen lévők köréből. A választás tükrözi a Volgavidéki mordvinok (erzák és moksák) súlyát az oroszországi finnugor népességen be lül - jegyezték meg megfigyelők, akik Moszint éppúgy kompromisszumkeresőnek tartják, mint Markovot, aki tagja maradt a 28 tagú végrehajtó bizottságnak. A kongresszustól távol tartották Vlagyimir Kozlov mari ellenzéki vezetőt, akit JoskarOlában marasz taltak egy ügyészségi kihallgatás ürügyén, amelyre még mindig nem került sor. A kongresszus határozataiban csak nagyon homályosan céloztak a mariföldi és más jogsértésekre, megállapítva: a finnugor népek kisebbségbe kerültek a róluk elnevezett tagközt ársaságokban, így helyzetük egyre jobban függ a regionális hatóságok beállítottságától és módszereitől, ez pedig aláássa az oroszországi népek egyenlőségének alkotmányos elvét. A kongresszus, amelynek határozatait megküldik a Kremlnek, a kormánynak és a dumának, kezdeményezte egy olyan ombudsman intézményének létrehozását, aki az oroszországi népek jogain őrködik, javasolta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálását, és indítványozta a finnugor népek nemzetikulturális fejleszt ésére irányuló, 2000 óta jegelt orosz kormányprogram felmelegítését. A határozatok szerint továbbá az orosz regionális fejlesztési minisztérium nyomon követhetné a finnugor népek életszínvonalának alakulását és emberi jogaik respektálását. Az AFUN tíz éven át alig működött, szemben a Finnugor Népek Világkongresszusának aktivitásával. Az oroszországi kongresszus az élénkítés szándékát mutatja. A világkongresszus konzultatív bizottságának következő ülését november 10én a komiföldi Sziktivkarban tartják a veterán Markov elnöklete alatt. Ezen részt vesz SzentIványi István európai parlamenti (EP) képviselő is abban a reményben, hogy az EP és világkongresszus közötti kapcsolatfelvétel hozzájárul az oroszországi finnugor kisebbségek helyzetének javu lásához. Az EP májusban határozatban követelte a mariföldi jogsértések kivizsgálását, amit Oroszország zokon vett. Ez a téma a legutóbbi EUorosz csúcson nem került terítékre. vissza Vuk Draskovic szerint az ország az EPhatározattal fizet a milosevici bűnökért Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. október 14., péntek (MTI) - A szerbiamontenegrói külügyminiszter szerint országa még mindig fizeti a milosevici rendszer bűneinek árát; részben ez az oka annak, hogy a nemzetközi közösség kettős mércét alkalmaz vele szemben, és az Európai Parlament napirendjére tűzi a vajdasági kisebbségek helyzetének kérdését, miközben teljesen megfeledkezik a koszovói szerbekről. Vuk Draskovic szlovén kollégájáva l, Dimitrij Rupellal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével folytatott belgrádi tárgyalása után beszélt erről. Sérelmezte, hogy az EP mindmáig nem foglalkozott a Koszovóban élő szerbek és más kisebbségek helyzetével. "Ha viszont szerbek és magyarok közötti kocsmai verekedések során valamilyen súlyosabb incidens is történik, határozatok szintjén foglalkozik vele. Úgy tűnik számomra, hogy még mindig fizetjük Slobodan Milosevic és rezsimje bűneinek az árát. Fizetjük azoknak a felméréseknek az árát, amelyek felhívják Európa figyelmét arra, hogy a volt rezsim erői egy lépésnyire vannak a hatalom megszerzésétől. Ilyesmi nem történhet meg velünk, és ez nem is szolgálhat igazolásként a kettős mérce
