Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-17
6 "Élet a türelmetlenség határán" című írás legelején a lap idéz a Központ a Polgári Társadalom Fejlődéséért (CRCD) nevű társadalomkutató intézet által minap közzétett felmérésből. Szerinte a CRCD legriasztóbb megfigyelése az, hogy a Vajdaságban egyre kifejezettebben elkülönülnek egymástól az etnikai közösségek. Megszólal tatja a kutatóintézet igazgatóját, Vladimir Ilicet, aki szerint CRCD másik fontos meglátása az, hogy a soknemzetiségű települések lakói kisebbítik az incidensek jelentőségét, a nemzetek közötti viszonyt jobbára jónak látják, még akkor is, ha számos jogsért és történik. Ilic ezt azzal magyarázza, hogy az embereket inkább megélhetési gondjaik foglalkoztatják, nem elsőrendű számukra ez a probléma. A Dnevnik megállapítja, hogy döntő befolyással bír a politika a soknemzetiségű környezetre, ahol a kilátástalan ság és nincstelenség már önmagában elengedő frusztrációt gerjeszt. Azokon a településeken, ahol magyar pártok vannak hatalmon, a közvállalatokat magyarok irányítják, és nemcsak a vezetői tisztségekre élveznek foglalkoztatási monopóliumot. Másrészt viszont a szerb kormány ellenőrzése alatt lévő gazdasági szférában az igazgatói helyeken jobbára szerbek vannak. Mindennek fényében nincs mit csodálkozni azon, hogy a feszültség a választási kampányokban hág tetőfokára, márpedig Szerbiában sosem ér véget a vá lasztási hadjárat. "Eddig számtalan esetben bebizonyosodott, hogy a nemzeti érzelmek felfűtése fölöttébb hatékony eszköze a hatalomszerzésnek. A Vajdaságban történt legutóbbi eseményekből ítélve nemcsak a milosevici rezsim többségi népből való politikai le származottjai tanulmányozták ezt a mintát, hanem egyes kisebbségi politikai vezetők is" - írja a Dnevnik. Az újvidéki napilap sorra veszi a magyarok lakta városok problémáit, mondandóját kihegyezi arra, hogy Szabadka már nem a régi, Zentán, Magyarkaniz sán és Temerinben pedig teljesen elkülönült egymástól a magyar és a szerb lakosság. Megszóltatja Dragan Pavlovic pszichológust, aki szerint "elmúlt a barátság és egység ideje", nincs többé a titói korszak szociáliskulturális modellje, amely a népek között i különbség eltörlésére törekedett. El kell fogadni szerinte, hogy "az inga másfelé billent", és nem kell társadalmi bajként megélni azt, hogy más népek kifejezésre juttatják másságukat és másként kívánnak élni. A belgrádi sajtó pénteken nagy terjedelm et szentel az Európai Parlamentben lezajlott csütörtöki meghallgatásnak, de a tudósítások jobbára Rasim Ljajic emberi jogi és kisebbségügyi miniszter felszólalására szorítkoznak. A lapok idézik Doris Packnak, az EP délszláv vegyes bizottsága elnökének kije lentését, miszerint Ljajic előadása "sokaknak kinyitotta a szemét". A miniszter elmondja a Vecernje Novostinak, hogy rendkívüli meglepték a magyar és a horvát kisebbségek politikai képviselőinek éles felszólalásai. Rasim Ljajic sérelmezi, hogy ők a legsúly osabb vádakat fogalmazták meg, és egyetlen jó szavuk sem volt arról, hogy mit tettek a szerbiamontenegrói hatóságok a kisebbségekért. vissza Gyurcsány Ferenc az európai kérdésekről nyilatkozott a Le Figaronak - ÖSSZEFOGLAL Ó Párizs, 2005. október. 14., péntek - Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a párizsi látogatása során európai kérdésekről adott nyilatkozatát közölte pénteken a Le Figaro című napilap. A kormányfő a francia konzervatív lapnak elmondta: másfél évvel az európai uniós csatlakozás után Magyarország sok sikert és kevés konfliktust könyvelhet el, hiszen az ország teljesen beilleszkedett az európai közösségbe. Elismerte viszont, hogy három területen még nem sikerült az országnak teljesítenie: a maastrichti kritériumok, a schengeni övezet és az euró kérdésében. A Le Figarónak arra a kérdésére, mit szól ahhoz, hogy az európaiak alig 35 százaléka támogatja Törökországnak az unióhoz való csatlakozását, a kormányfő kifejtette: természetesen nemcsak a politiku sok, hanem az európai lakosság egyetértése is szükséges a csatlakozáshoz. Ezért a bővítést szerinte a lakosság támogatásának megszerzésével kell folytatni. Megjegyezte: a magyarok egyébként támogatják a török csatlakozást. Meggyőződése szerint az unió egy nyitott klub, ahova bárki beléphet, aki teljesíti a feltételeket. Az Európai Unió jövőbeni határai Gyurcsány Ferenc szerint folyamatosan változni fognak, nem lehet előre tudni, hol húzódnak például 2020ban. A miniszterelnök viszont fontosnak tartotta kiemelni, hogy Magyarország felelősséget érez a balkániak, Románia és Bulgária iránt, valamint nyitott kíván maradni Ukrajna és Törökország felé. A török és horvát csatlakozási tárgyalások megkezdése előtti kompromisszumos megoldást Gyurcsány Ferenc ne m tartotta felháborítónak. Szerinte az lenne felháborító, ha nem lenne vita: "Hogy az Európaiak így vitáznak, az annak a jele, hogy érdekli őket az Európai Unió jövője". A francia külügyminiszter felvetéséről a kétsebességes Európát illetően a magyar k ormányfő megjegyezte, hogy ő már most három sebességet érzékel a 25 ország, a schengeni övezet tagjai és az eurózónában lévők között. "Ha valamennyi csoport mindenki felé, egyforma belépési feltételekkel nyitott lenne, legalább tízféle különböző sebesség l étezne!" - fűzte hozzá.
