Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-14
7 A magyar autonómia radikálisan növelhetné Románia gazdasági teljesítményét Orbán Viktor szerint Nagyvárad, 2005. október 13., csütörtök (MTI) - Az európai példák arra tanítanak, hogy Románia gazdasági teljesítményét radikálisan növelhetné egy magyar autonómia - mondta csütörtökön Félixfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz MPSZ elnöke. A politikus Nagyv áradon a Krónika című erdélyi napilap és a Napi Gazdaság által szervezett üzleti konferencián vett részt, amelyen a felszólalók az ingatlanpiac és az építőipar helyzetét vették górcső alá. A rendezvényen jelentős a magyar részvétel, a csütörtökön és péntek en zajló rendezvényre háromszáz személyt várnak. A romániai és a magyarországi üzletemberek aránya körülbelül felefele arányban oszlik meg. A román és magyar társadalom, a két ország kormányai közötti bizalom előfeltétele annak, hogy a gazdasági kapc solatok fejlődjenek, s hogy Erdély, a Partium vagy Románia más része sikeres üzleti területté váljon - jelentette ki Orbán Viktor a Politikai eszközök a magyarromán gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában című előadásában. Szerinte mindennek a megteremtéséhez szükség van az autonómiára is. A Fidesz elnöke az előadás után újságírók előtt külön is beszélt a témáról. Az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: az európai példák arra tanítanak, hogy Románia gazdasági teljesítményét radikálisan tudn á növelni egy magyar autonómia. Az európai példák között említette DélTirolt, Katalóniát, Baszkföldet, ÉszakIrországot. Úgy vélte, hogy ezek az adott országban a legvirágzóbb területet jelentik. Az autonómia és a gazdasági felemelkedés kölcsönösen s egíti egymást - vélekedett a politikus. Katalónia ma talán Spanyolország leggyorsabban fejlődő területe, alig marad el tőle Baszkföld. DélTirol is kiválóan fejlődik Olaszországon belül, hasonló jelenség tapasztalható Belgiumban és Finnországban is - mondt a. Orbán a románmagyar gazdasági kapcsolatok szempontjából fontosnak nevezte az északerdélyi autópálya megépítését. Ami a csíkszeredai konzulátus megnyitását illeti, úgy vélte, hogy - noha főleg politikai kérdésről van szó - annak jótékony gazdasági hatása is lenne. Felhívta a figyelmet: a Duna Románia és Magyarország közös ügye kell, hogy legyen, hiszen a folyó mindössze hét százalékos kihasználtsága messze elmarad a lehetőségektől. A politikus szerint a közép- és hosszabb távú lehetőségek olyan kockázati alapok felállítását jelentenék, amelyekkel segítséget nyújtanának a kis- és közepes vállalkozásoknak. Hangsúlyozta: ezek az alapok képesek lennének megosztani az üzleti kockázatokat a vállalkozók és az állam között. Orbán szerint ilyen alapokat Románia és Magyarország különkülön is felállíthatna. Lehetségesnek látja akár közös románmagyar kockázati alap felállítását is, amelyből a régióba érkező beruházásokat lehetne segíteni. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: pártja abban a tudatban szavazott igennel Románia uniós csatlakozására, hogy az erdélyi magyarok többsége minél hamarabb az unió tagjává szeretne válni. "Abban a hitben vagyok: az erdélyi magyaroknak érdeke volt, hogy igennel szavazzunk" - mondta Orbán. vissza Közös célok Párizzsal Népszabadság • Petőcz András József • 2005. október 14. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Jacques Chirac francia köztársasági elnöknél tett csütörtöki látogatása során támogatást kért és kapott ahhoz a gazdaságpolitikához, amely elsősorban a fejlesztésre, az autópályák építésére és az infrastrukturális beruházásokra fekteti a hangsúlyt. "Építsetek autópályát, magyar barátaim, Európának az az érdeke, hogy Magyarország fejlődjön!" - mondta négyszemközti megbeszélésük során a francia köztársasági elnök, aki felhatalmazta a magyar miniszterelnököt, hogy erről tájékoztassa a sajtót is. A cél világos: támogatást nyerni a kormány gazdaság- és belpolitikájához, vagyis ahhoz, hogy a magas hiány miatt Brüsszel ne rójon ki Magyarországra semmilyen büntetést. Persze a párizsi tárgyalásokon közös európai célok is szóba kerültek, nem beszélve a kétoldalú kapcsolatok kérdéséről. Ez utóbbi témakör tárgyalásánál kiderült, hogy a mezőgazdaság uniós támogatásának ügyében igen közel áll Párizs és Budapest álláspontja. Mint Gyurcsány Ferenc elmondta: a párizsi látogatás alapvetően gazdasági természetű volt. Hogy a két ország ez irányú kapcsolatai még dinamikusabbak lehessenek, különbizottság alakul. Az üzleti kapcsolatok dinamizálását szolgálta Gyurcsány Ferencnek a Francia G yáriparosok Szövetségében (MEDEF) tartott előadása is. A közel ötven legjelentősebb francia nagyvállalat vezetőivel folytatott tanácskozást Francois Périgot, a MEDEF nemzetközi részlegének elnöke nyitotta meg, aki nyugtázta, hogy Franciaország az ötödik le gjelentősebb külföldi befektető Magyarországon. Pillanatnyilag 355 francia vállalat van jelen nálunk, amelyek sikeresen
