Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-13
14 Varga Imre szerdai zentai sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a speciális tartózkodási vízumot nemzeti hovatartozástól függetlenül minden szerbiai polgár igényelheti, aki anyanyelvápolás, a kultúrális hagyományok ápolása, vagy rokoni és családi okok miatt kíván Mag yarországon tartózkodni. Az ilyen vízummal rendelkezők nem vállalhatnak munkát, nem végezhetnek gazdasági tevékenységet és nem kaphatnak magyar állami ösztöndíjat. Varga kiemelte, hogy a speciális vízumot csak személyesen lehet kérni, mert az igénylőknak a nagykövetségen vagy a konzulátuson meg kell jelenniük a vízum engedélyezéséhez szükséges interjúra. Varga Imre zentai tartózkodása során ellátogatott az Alltech Fermin vállalatba, a vajdasági magyarok művelődési intézetébe és a Thurzó Lajos oktatási közpo ntba, és találkozott az önkormányzat vezetőivel. vissza A Képviselőház plénuma is elutasította az autonómiastatútum tervezetet Erdély.ma [ 20051012 - 17:45:50 ] A Képviselőház plénuma megtárgyalta a Székelyföld auton ómiastatútumáról szóló törvény tervezetét, amelynek kezdeményezői B. Garda Dezső képviselő és Sógor Csaba szenátor. Az alapfokon megkeresett közigazgatási szakbizottság visszautasításra javasolta a jogszabálytervezetet. Az 50 perces általános vita sorá n a politikai pártok nevében állást foglalók – az RMDSZ képviselők kivételével – egyetértettek az elutasítással. A Nagy Románia Párt képviselői a tervezet bírálatán túlmenően a magyar kisebbség sértegetésére is ragadtatták magukat. Ez utóbbit a koalíciós p artnerek határozottan visszautasították. Csak az RMDSZ szavazott a jelentés ellen - tájékoztatta a Kossuth Rádiót Toró T. Tibor RMDSZes képviselő, aki szerint a háromnegyed órás vita a tavalyihoz képest nyugodtabb hangvételű volt, bár a szokásos sértege tések egyike, másika elhangzott a teremben az ellenzéki szociáldemokrata és nagyromániás képviselők részéről. A magyarokat, székelyeket Romániában elszállásolt népnek nevezték mondván, hogy a románoknál ezer évvel később telepedtek meg Erdélyben. Székelyfö ldi autonómiatervezetét románellenesnek minősítették. Az RMDSZ frakció nevében Márton Árpád frakcióvezető, Tamás Sándor Kovászna megyei, és Antal István Hargita megyei képviselők szólaltak fel. A hozzászólok elismerték, hogy a tervezetnek vannak bizonyos hibái, de elutasították azon vádakat, amelyek szerint a területi autonómia alkotmányellenes és jogfosztó, a tervezet lényege pedig elfogadható. Márton Árpád kifejtette: a magyarságnak, a székelységnek az autonómia minden formájához joga van. Az RMDSZes h onatyák visszaverték a székelységet ért provokatív kijelentéseket. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke így nyilatkozott a Kossuth Rádiónak: a szavazás azt bizonyítja, hogy Romániában még nem létezik az a demokratikus jogállamiság, amely lehetőv é teszi, hogy egy közösség saját sorsáról dönthessen autonómiát élvezzen. Emlékeztetett az Európai Parlament határozatára Romániának tett ajánlására, amely elvárja az önkormányzatisági elv tiszteletben tartását. Csapó kijelentette: a Székely Nemzeti Tanács dokumentációt nyújt be az Európai Parlamentnek és nyilvános meghallgatást kér a strasbourgi törvényhozásban. vissza Kerekes Károly magyarellenességgel vádolja a PSDt Erdély.ma [ 20051013 - 07:32:24 ] Kedden a képv iselőházban Kerekes Károly RMDSZ- képviselő arról beszélt, hogy a rendszerváltás után a gazdasági fejlődés dinamikája, de a különböző entitások identitásigénye arra késztette a parlamentet, hogy törvényeket fogadjon el az új községek létrehozásáról. Ezek l e akartak válni azokról a közigazgatási egységekről, amelyekhez tartoztak, a törvényes előírások betartásával: gazdasági kapacitás, megfelelő számú lakosság stb. Más törvénykezdeményezések – szám szerint három, mindegyik az RMDSZé – a Ceausescurezsim ált al megszüntetett községek újraalakulását szorgalmazták. Maros megyei, többségükben magyarok lakta településekről van szó, amelyeket 1968ban szüntettek meg. Az egyik a Nyárádgálfalvához tartozó Szentlászló, a másik a Vámosgálfalvához tartozó Szôkefalva, a harmadik a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Szentmiklós. A képviselőház elfogadta, a szenátus „botrányos módon" elutasította a kezdeményezést. A nagyromániás Gheorghe Funar azzal érvelt, hogy „nem akarja szaporítani a magyar falvak számát ", holott Szôkefalván 485 román él, ortodox templom, román óvodaiskola létezik, és a helyi ortodox pap is felháborodott a nagy- romániás indok hallatán.
