Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-13
11 hogy "kétszer visszaküldtek bennünket Bécsből, amikor fegyverrel jöttünk, most békés szándé kkal kérjük a bebocsátást".) Persze a napi politikai indíttatású, kicsinyes osztrák ellenkezésnek komoly társadalmi háttere is van. A francia és holland népszavazás eredménye mutatja: az EU lakói idegenkednek a bővítésektől. Ha annak idején mindenhol néps zavazást tartottak volna, mi sem lennénk ma tagjai a közösségnek. És amióta bent vagyunk, már mi sem csak viszonylagos jólétünket féltjük a szegény csatlakozni kívánóktól, hanem felvetjük azt a jogos kérdést is, hogy hol a további bővítés határa. Románia é s Bulgária csatlakozása már ténynek tekinthető, Horvátországgal pedig megkezdődtek a formai tárgyalások. Mi következik? Ukrajna, Belarusz, Szerbia, Macedónia, Albánia? Állam, egyház Alighanem egy kevéssé rokonszenves, de őszinte meggondolásból kell kiind ulnunk. Abból, hogy a régi tagok nem felebaráti szeretetből vettek fel bennünket az EUba, hanem mert saját békéjüket gondolták megvásárolni ezzel a lépéssel. Azt remélték: ha a térség egymással évszázadok óta marakodó népeit magukhoz kötik az EU törvényei vel, szabályaival, gazdasági kilátásaival, nyugalmukat tartósítják Európában. Tapasztalatból tudják: az ő országaik is akkor léptek a tartós béke és jólét útjára, amikor sikerült a köztük lévő ellentéteket, viszályokat érdekeik és a nemzetközi intézmények összefonódásával megszelídíteni. A bővítés támogatói úgy látják - és most már mi is belülről nézzük ezt a kérdést : ekként elejét vehetjük az újabb boszniai, koszovói típusú háborúknak. Ha ezeket nem sikerül eleve megakadályozni, nagyobb árat fizetünk em beréletben, anyagiakban, mint amennyibe csatlakozásuk kerül. Ami pedig a törököket illeti: a fenti megfontolást továbbgondolva, találunk talán még fontosabb, időszerűbb érvet felvételük mellett. Korunk és feltehetően a következő generációk nagy problémáj a az iszlám nevében gyilkoló terrorizmus. A török lakosság háromnegyede mohamedán. Az iszlám azonban ott nem államvallás. A modern Törökország megalapítója, Kemal Atatürk ("a Törökök Atyja") rendszere szétválasztotta az államot és az egyházat, érvénytelení tette az iszlám törvénykezést, és svájci, angol mintájú jogszolgáltatást vezetett be. Talán nem alaptalan a remény, hogy Törökország összekötő kapocs lehet az iszlám országok és a keresztény Európa között, közvetíthet a terrorizmus elleni harcban. Tehát me gint csak a saját békénkről van szó. Bővítés, lazítás De persze nem szabad elfelejteni: minden új tagállammal csökken az esély az európai közösség eredeti céljának megvalósítására. A Közös Piac alapítóokmányában még az áll, hogy az egyesülés célja "a ta gállamok egyre szorosabb együttműködése egy integrált és szolidáris politikai közösség életre hívása érdekében". Eme elgondolásnak ma is elkötelezett híve a hat alapító tag. Számos később csatlakozó ország - élükön Angliával - nem akarja átruházni nemzeti szuverenitásának egy részét a közösségre, az EUt csupán nagy belső piacnak tekinti. Nem véletlen, hogy az angolok a további bővítés leglelkesebb támogatói, hiszen minél több a tag, annál lazább a kapcsolat. Így nem lehetetlen, hogy létrejön a sokszor emlí tett "kétütemű EU" (Helmuth Kohl és François Mitterrand ötlete). Egy belső mag fokozza az integrációt, megvalósítja a közös kül- és biztonságpolitikát. A többiek pedig maradnak a lazább együttműködés mellett, és ha akarnak, ha tudnak, felzárkózhatnak. Ez p ersze nem a közös Európa kitalálóinak elképzelése, de mi nem változik öt évtized során manapság? A törökök csatlakozásáig hosszú az út. Tíztizenöt évig is elhúzódhatnak a tárgyalások. Harmincöt fejezetet kell különkülön megvitatni, akár csak az egyik si kertelensége ok lehet az egész tárgyalási folyamat megszakítására. Konfucius mondta, hogy "az út maga a cél". 2005. október 3án, greenwichi idő szerint 23 óra 30 perckor a törökökkel együtt ráléptünk az útra. vissza Az el lenségem ellensége HVG 2005. október 12. 18:20 Viktor Juscsenko államfőnek korábbi legfőbb politikai ellenfele, Viktor Janukovics segítségével sikerült elfogadtatnia a kijevi parlamentben az ország új kormányát. A meglepő alku mindkettőjüknek sok ba kerülhet.
