Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-12
10 Lehetőség szerint minél hamarabb hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és azon tárgyalják meg a kormány által a határon túli magyarok alkotmányos státuszáról szóló alkotmánymódosítást - erre kér te tegnap Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magyar kormányfőt. A Máért összehívására Markó konkrét ígéretet nem kapott. A kérdésre a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban születő "konklúziók függvényében" térnek viss za - nyilatkozta lapunknak a Gyurcsány Ferenctől távozó erdélyi politikus. Az a fontos, hogy a Máért megfeleljen eredeti küldetésének, az együttműködés előmozdításának. Az ülése ne a megosztottságot sugallja, hanem azt, hogy legalább a fontos kérdések egy részében egyetértés van - fejtette ki a tanácskozáson szintén részt vevő Somogyi Ferenc külügyminiszter. Markó Béla a megbeszélésen kifogásolta, hogy az egymilliárd forinttal gazdálkodó Szülőföld Alap még mindig nem írta ki idei pályázatait. A miniszter ké rdésünkre kifejtette, a szakkollégiumok javaslatai már elkészültek, a pályázatokat napokon belül meghirdetik. Az RMDSZ vezetője mintegy másfél órás, bizalmas megbeszélést folytatott a magyar kormányfővel annak parlamenti dolgozószobájában. A találkozón Som ogyin kívül jelen volt Kiss Péter kancelláriaminiszter és a határon túli magyarok alkotmányos státuszának újrafogalmazásáért felelős kormánymegbízott, Avarkeszi Dezső. A hivatalos napirend szerint az RMDSZ vezetője elsősorban az október 20i bukaresti romá nmagyar közös kormányülésen megvitatandó kérdésekkel kapcsolatban mondta el pártja álláspontját. A román miniszterelnökhelyettesi posztot (is) betöltő Markó tájékoztatta a kormányfőt a külhoni magyarok szervezeteinek hét végi marosvásárhelyi konferenciáj án a nemzeti vízum, a külhoniak magyarországi személyi igazolványának bevezetéséről és az új alkotmányos státuszról elhangott véleményekről. Markó kérdésünkre közölte, az alkotmánymódosítási javaslatot "tárgyalási alapként" elfogadhatónak tartja, ahhoz be nyújtották saját módosításaikat. Ezek elfogadása esetén esély van arra, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megszülessen az alkotmánymódosítás. A marosvásárhelyi konferenciát illetve a határon túli magyarok szervezeteinek hozzá írásban eddig eljuttatot t javaslatait értékelve Avarkeszi Dezső lapunknak kijelentette, az alkotmánymódosítást a szervezetek többsége támogatja. Az általuk kért módosítások méltányolhatóak. Avarkeszi az alkotmánymódosításról még október vége előtt négypárti egyeztetést hív össze. Értesüléseink szerint az alaptörvény kiegészülhet majd a "magyar közösség tagja" címmel, amiben megfogalmazzák a külhoniak nemzethez tartozását. Éppen erre érkezett az egyik, még egyeztetés alatt álló módosítás, ami szerint a cím a "magyar nemzeti közöss ég tagja" lenne. Az Avarkeszi által megfogalmazott új cím tartalmazza, hogy "törvény a magyar közösség határon túl élő, nem magyar állampolgár tagja számára Magyarország területén jogot és a határon kívül támogatásokat és kedvezményeket biztosíthat". Ez te remtene keretet a személyi igazolvány bevezetésére, ami az ötéves nemzeti vízummal Magyarország 2007es schengeniövezethez csatlakozása után is akadálytalan kapcsolattartást tenne lehetővé a nem uniós tagállamban élő külhoni magyarok számára. Csík Rita vissza Eszmecsere a nyugatbalkáni integrációról Budapesten Magyar Hírlap, 2005 október 12. Békében és biztonságban élő, fejlődő Balkán nélkül nincs sikeres Európa Magyarország a bel- és igazságügyi kérdésekben, elsőso rban a határvédelmi, a vízumpolitikai, a migrációs és a szervezett bűnözés elleni ügyekben fogja segíteni a balkáni országok európai integrációját – hangzott el a NyugatBalkánról tartott konferencián. Békében és biztonságban élő, fejlődő Balkán nélkül n incs sikeres Európa, ezért is támogatni kell a nyugatbalkáni térség európai integrációját – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a konferenciát megnyitó beszédében. A külügyminiszteri szintű fórum célja, hogy a regionális partnerségben részt vevő hat ország, tehát a visegrádi négyek, valamint Ausztria és Szlovénia megmutassa: együttesen vállal felelősséget a NyugatBalkán országaiért – mondta a magyar kormányfő. Hozzátette: hazánk elkötelezettségét mutatta az is, hogy határozottan kiállt amellett, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. A konferencia időzítése jól sikerült, mivel az EU ezt múlt héten meg is tette, sőt Szerbia és Montenegróval is elkezdte a társulási szerződésről szóló tárgyalásokat. BoszniaHercegovina, Macedónia és Albánia is jól halad az integrációs folyamattal. Ehhez kívánnak további segítséget adni a régió uniós tagállamai. Somogyi Ferenc külügyminiszter figyelmeztetett, hogy az EU jelenlegi, olykor problémákkal terhelt időszakában is meg kell maradn ia a bővítés iránti figyelemnek. A tegnapi feladatmegosztás alapján Magyarország a bel- és igazságügyi együttműködés, Csehország az egységes belső piac, Ausztria a környezetvédelem, Lengyelország az EUtámogatások kihasználása, Szlovénia az állat- és
