Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-12
7 A középeurópai régió partnerségi keretben segíti a NyugatBalkán csatlakozását az Európai Unióhoz. Tegnap Budapesten tizenegy külügyminiszter osztotta szét a feladatokat. A magyar, a lengyel, a cseh és szlovák külügyminiszter (a visegrádi négyek), kiegészülve A usztria és Szlovénia diplomáciájának főnökével konkrét EUkövetelményekről tárgyalt Albánia, Szerbia és Montenegró, Horvátország, Macedónia és BoszniaHercegovina külügyminiszterével. A középeurópai hatok egymás között is felosztva a munkaterületeket, fol yamatos szakértői segítséget nyújtanak a balkáni ötöknek. Magyarország az EUfelkészülés bel- és igazságügyi területén hangolja össze a segítséget. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter lapunknak elmondta: ez a módszer folyamatos politikai készség mellett tudásbeli, sőt uniós pénzeket is vonzó támogatásra ad módot. Valamennyi vendég kiemelte, hogy a regionális partnerség egész Európa érdeke. Gyurcsány Ferenc kormányfő üdvözlőbeszédében emlékeztetett: fejlett Balkán nélkül nincs teljesen fejlett Európa sem. A találkozó nem hivatalos és titkos részében szó esett: Koszovó és Montenegró jövőjéről, Bosznia és a többiek euroatlanti integrációjának esélyeiről. Somogyi lapunknak elmondta: Magyarország kész a helyi és a nemzetközi érintettek igényeinek megfelelő sz erepet játszani a Koszovó államjogi státusának rendezésében. Besnik Mustafaj albán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Koszovót a függetlenség megadásával lehet igazán stabilizálni. Mint mondta, a szervezett bűnözés visszaszorításához is európai és partneri segítséget kér. Kolinda Grabar Kitarovic horvát külügyminiszter asszony a Népszabadságnak azt mondta, hogy Zágráb bármilyen koszovói és montenegrói rendezést elfogad, ha az demokratikusan születik és növeli a stabilitást. Kérdésünkre kifejtette, hogy a horvátországi szerbek helyzete rendeződik, jövőre valamennyi vita (menekültek hazatérése, tulajdonjogok ügye) rendeződhet. Miodrag Vlahovics montenegrói külügyminiszter a Népszabadságnak nyilatkozva egyértelművé tette: a hegyi köztársaság nem akar egy sz övetségi államban maradni Szerbiával, hanem két független állam szövetségét szeretné. - Erről jövőre demokratikus népszavazást tartunk, amelynek eredményét Európának is tudomásul kell vennie, ha komolyan veszi alapelveit. Ilinka Mitreva macedón külügymin iszter asszony mihamarabbi vízumkönnyítéseket kért, és utalt arra: a követelmények teljesítését ösztönözné, ha Európa kicsit több biztató gesztust is tenne. Plassnik: Közös siker a horvát tárgyaláskezdés Nem kívánt időpontok jóslásába bocsátkozni, arr ól, hogy a nyugatbalkáni országok, így az Ausztria által preferált Horvátország mikorra teljesíthetik az EUtagság feltételeit. - Biztos, hogy a térség államai nehéz átalakulási folyamat és nagy erőfeszítéseket igénylő politikaigazdasági reformok előtt á llnak - válaszolta lapunk kérdésére Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter. Plassnik nem kizárólagos osztrák diplomáciai siker Horvátország EUcsatlakozási tárgyalásainak elkezdése - mondta. Ausztria viszont Zágráb szószólójaként komoly támogatást kapott a magyaroktól, a szlovákoktól és a szlovénektől. Megkérdeztük: Törökország esetében Bécs támogatnáe a tagsághoz szükséges demokráciafeltételek szigorítását, esetleg azt, hogy Ankara ismerje el felelősségét az 19151917es örmény népirtásért. Plassnik szer int minden EUtagságra aspiráló országnak felelősen szembe kell néznie múltjával. - Ez Törökországra és Horvátországra is érvényes - tette hozzá. (Dési András) vissza Szabadság vagy Európa? Pilcz Nándor riportja az újjáépíte tt újvidéki Dunahídról Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. október 12. A tervezett hivatalos avatás nélkül adták át tegnap újra a forgalomnak a 45 millió eurós európai támogatással újjáépített újvidéki Szabadság hidat. Az első, szintén nem hivatalos megnyitó múlt pénteken volt, amikor is a város Seseljpárti polgármester asszonya és vagy száz munkatársa "spontán összeverődést" követően szabad utat adtak a türelmetlen autósoknak. Maja Gojkovics nem az általa kormányzott város érdekeit nézte akkor, hanem Borisz Tadics elnöknek és az Európai Uniót képviselő, hétfőn a Szerbia és az EU közötti csatlakozási folyamat kezdetét bejelentő Olli Rehnnek akart (volna) keresztbe tenni. Ez az elképzelés nem jött be. A szerb elnök ugyan távol maradt, de az EUbiztos Vuk Draskovics külügyminiszter és diplomaták társaságában mégis eljött Újvidékre.
