Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-12
5 Az elmúlt napokhetek eseményeiből kiindulva az UMDSZ elnöksége úgy véli, hogy - mint a nyilatkozat fogalmaz - bár a továbbiakban is az ukrajnai magyarság egységének megteremtésére törekszik, ebben a folyamatban nem tekinti partnerének az egyre inkább egy szűk, önös politikai és személyi érdekeit előtérbe helyező érdekcsoporttá vált és a közösség képviseletére alkalmatlan KMKSZ elnö két. vissza Avarkeszi: Marosvásárhely után van esély a megegyezésre Budapest, 2005. október 11., kedd (MTI) - A marosvásárhelyi konferencia után van esély arra, hogy a miniszterelnök által összehívandó Magyar Állandó Ért ekezleten (Máért) jó néhány kérdésb en meg tudjanak egyezni a résztvevők, a kormány pedig október közepén négypárti tárgyalást kezdeményez a tervezett alkotmánymódosításról - mondta el Avarkeszi Dezső, kormánymegbízott az MTInek kedden. "Éppen a marosvásárhelyi konferencia után, igenis van esély arra, hogy úgy tudja a miniszterelnök úr összehívni a Máértet, hogy jó néhány kérdésben a résztvevők meg tudnak egyezni, és egy közös nyilatkozatot ki tudnak adni" - mondta Avarkeszi Dezső, aki azonban a Máért időpontjáról nem tudott felvilágosí tást adni. Az MTI nem hivatalos információi szerint ugyanakkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök délután Budapesten találkozik Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és a párt más vezetőivel, azért, hogy a tervezett románmagyar közös kormányüléssel kapcsolatban meghallgassa az RMDSZ álláspontját, részben pedig azért, hogy tájékozódjon a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik, szombati, marosvásárhelyi üléséről, amelynek zárónyilatkozatában a résztvevők a Máért mielőbb összehívását sürgették. Avarkeszi Dezső hangsúlyozta: a marosvásárhelyi konferencián kiderült, hogy van néhány olyan kérdés, amelyben más a véleménye a határon túli magyarok szervezeteknek a kormánynak, ilyen a kettős állampolgárság kérdése és a Máért szerepe, de az ott elfogadott zárónyilatkozat arról tanúskodik, hogy a felvetett kérdések túlnyomó többségében abszolút azonos az álláspont. Mint mondta, a zárónyilatkozatban a tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezték ki a kormány azon sz ándékával, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Ezzel kapcsolatban a kormány várhatóan két héten belül, a határon túli szervezetekkel történő egyeztetés után, október közepén négypárti tárgyalásokat ke zdeményez - tette hozzá. Avarkeszi Dezső kiemelte: a marosvásárhelyi tárgyalás zárónyilatkozatában pozitívnak tartották a magyar kormány azon szándékát is, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is f enn kívánja tartani, és fontosnak nevezték a Szülőföld Alap létrejöttét is. A kormány az alkotmány bővítését, egy speciális magyar igazolvány bevezetését, valamint január elsejétől nemzeti vízum kiadását javasolja a határon túli magyarok ügyében. A nemzeti vízumról, a külügyi tárca múlt szerdán adott át jegyzéket az érintett Ukrajna, SzerbiaMontenegró, Románia és Horvátország budapesti nagykövetének. A speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartóz k odást tesz lehetővé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. A díjmentesen kérelmezhető nemzeti vízumot valamennyi ukrán, szerb és montenegrói, román és horvát állampolgár igényelheti, a szomszédos országokban található, összesen kilenc magyar külképviseleten. vissza Rehn figyelmez tette Belgrádot, a kisebbségi jogok megsértése miatt felfüggeszthetik a társulási szerződést Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. október 11., kedd (MTI) - Olli Rehn európai uniós bővítési biztos kedden arra figyelmeztette Belgrá dot, hogy Brüsszel felfüggesztheti a SzerbiaMontenegróval kötendő stabilizációs és társulási szerződést, ha Szerbiában megsértik az emberi és kisebbségi jogokat. Rehn a vajdasági parlamentben tartott beszédében rámutatott arra, hogy ilyen kitételt tar talmaz majd maga a társulási szerződés is, amely aláírásáról hétfőn kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások Belgráddal. "A szerződésben megfogalmazott normák tiszteletben tartása szavatolja a közösség legsebezhetőbb tagjainak oltalmát és életminőségét. E zért van szükség az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ami az európai politikai kritériumok alapját képezi... Remélem, hogy minden erőszakos kilengést elítélnek az illetékesek, és az etnikumok közötti jobb viszony megteremtésére fognak töre kedni" - idézték a belgrádi híradások Rehnt.
