Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-08
12 számára. Ám miután Magyarország is integrálódik az schengeni rendszerhez, akkor a nemzeti vízummal rendelkezők beutazhatnak a schengeni egyezményt vállaló bármelyik országába. Egyelőre( azon kívül, hogy Csapody Miklós MDFképviselő j elezte - és ebben van is valami igazság , hogy a nemzeti vízum bevezetését az MDF saját javaslatának megvalósulásaként üdvözli) az ellenzék, pontosabban a Fidesz részéről még értékelhető reakció nem érkezett.A kicsit is komolyan vehető politikus roppant k inos feladatra vállalkozik, aki a nemzeti vízum "találmányát" támadni akarja. Persze számíthatunk rá, hogy a Fidesz és néhány racionalizmusban kevésbé, radikalizmusban annál inkább jeleskedő határon túli magyar szervezet továbbra is a "csak kettős állampol gárságot "értelmetlen frázisát fogja ismételgetni. A kormány és a közvélemény akkor jár el helyesen, ha az ilyen reakciókat nem veszi tudomásul. Nincs olyan józanul gondolkodó ember határon túl és határon innen, aki ne látná be, hogy a nemzeti vízum és az ehhez hasonló konkrét intézkedések azok, amikkel az anyaország valóban segíteni tud mindenekelőtt a nem uniós országokban élő magyaroknak. Mert ugye ez az igazi cél és ez az a jól hangzó, de tartalmatlan propagandafrázisokkal szemben az igazi eredmény. vissza A MÁÉRT mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyarok MNO 2005. október 8. 19:30 A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mielőbbi összehívását és partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát szorgalmaznak a határon túli magyar szervezetek a marosvásárhelyen tanácskozásuk után elfogadott zárónyilatkozat szerint. Nem óhajtjuk feladni az egyetlen olyan fórumot, amely a magyar jogrendszerben is szerepel és amely azt szolgálja, hogy rendezetett keretek között lehessen a z összmagyar konszenzust kialakítani. A határon túli magyarok azt szeretnék, hogy a budapesti kormány ne döntsön róluk, nélkülük – mondta Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Duna Televíziónak. – Nem tisztességes dolog az, ho gy állandóan témákat rakunk az asztalra, de egyiket sem visszük tisztességesen végig, legyen az például a Szülőföld Alap. Létrehozták, tárgyalások voltak, a Tanács elkezdett működni, a mai napig nem írták ki például a pályázatokat – mondta Bugár Béla, a Ma gyar Koalíció Pártja elnöke. – Tehát akkor ne beszéljünk arról, hogy együtt akarunk működni, akkor beszéljünk arról, hogy kirakatpolitika folyik. A kárpátaljai és újvidéki magyar vezetők üdvözlik a nemzeti vízum bevezetését, ám attól tartanak: ez csak addi g segíti a kapcsolattartást, amíg Magyarország a schengeni övezet részévé válik – fejtette ki Bugár. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a nemzeti vízum „kis lépés a gondok enyhítése terén”. – Ez közel sem akkora lépés, hogy ezért ö römünkben hanyatt verjük magunkat, vagy pedig azt mondjuk, hogy ezért föladjuk a kettős állampolgárság kérdését. A határon túli magyar szervezetek képviselői Marosvásárhelyen azt hangsúlyozták, hogy a magyarmagyar kapcsolatok alapjának a magyarigazolványt tekintik – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Duna Televíziónak. A tizennégy szervezet egyetért a magyar kormány szándékával, hogy az alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával, ugyanakkor b írálták is a kormányt a támogatások késlekedése miatt. A határon túli magyar szervezetek arra is felhívták a pártok figyelmét: nem szeretnék, hogy a határon túli magyarok kérdése megosztaná a pártokat a választási kampányban. A marosvásárhelyi találkozó résztvevői a zárónyilatkozatban a elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb megfélemlítési kísérleteket, támadásokat, és tettlegességeket, és kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében. Zárón yilatkozat A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának marosvásárhelyi tanácskozásáról A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei 2005. október 8án az RMDSZ meghívására Marosvásárhelyen találkoztak. A tanácskozás résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről, valamint véleményt cseréltek a magyarmagyar kapcsolatokat érintő kérdésekről.
