Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-07
27 Kifejtette: minden olyan intézkedést, amely könnyebbé teszi a magyar – magyar kapcsolatot, amely megkönnyíti a határon túli magyarok Magyarországra utazását vagy ott tartózkodását, azt csak üdvözölni tudják. Ez a nemzeti vízum is fontos lesz a határon túli magyarok számára, va lószínűleg különösen a kárpátaljai meg a vajdasági magyaroknak jelent majd sokat. Ugyanakkor azt is el kell mondani – tette hozzá – , hogy ez nem váltja ki a kettős állampolgárságot. Magyarország 2006. január 1jétől tervezi bevezetni az úti okmányt. A ha táron túli magyarok nem utazgatni akarnak, akárha tetszetős vízummal is, hanem szeretnének szülőföldjükön megmaradni – hangoztatta Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a jövő év től bevezetésre kerülő magyar nemzeti vízumról. A romániai magyar püspök és politikus az MTInek csütörtökön kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy ez a vízum a magyarigazolvány kiváltására szolgál alternatíva gyanánt. Másfelől teljes félreértésből fakad, ugya nis az erdélyi és általában a határon túli magyarok nem utazgatni szeretnének, hanem szülőföldjükön megmaradni. Ehhez volt szükségünk a státustörvényre, ehhez van szükségünk a kettős állampolgárságra, a magyarigazolványra. Más szóval: nem pótolható a határ on túli magyarságnak megadandó magyar állampolgárság semmilyen más megoldással, akárha mégoly tetszetős is, mint amilyen a nemzeti vízum. Természetesen a maga helyén ez is bizonyos fontossággal bírhat". – A Gyurcsánykormány nemzeti vízumának a bevezetés e a nemzeti bezárkózást és a Magyarországra való bevándorlást szolgálja, nem pedig a határon túli magyarságra nyitott, befogadó és távlatos nemzetpolitikát – vélte Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Kifejtette: ő „még a mai helyzethez képest i s visszalépésnek" látja ennek a vízumnak a bevezetését. „Ha figyelembe veszem, hogy most vízum nélkül is mehetek Magyarországra, a nemzeti vízum kiváltása plusz nyűg, utazgatás és költség az erdélyi magyarok számára, a mostani feltételekhez viszonyítva. A marosvásárhelyi tanácskozáson több határon túli magyar szervezet sem vesz részt. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) Bugár Béla elnök révén korábban már szóban is, levélben is kérte a fórum házigazdáját, Markó Bélát, hogy ha lehet, ne a távoli Maro svásárhelyen, hanem valahol egy „határközelibb ponton" kerüljön sor a „kis Máért" harmadik fórumára. – A fórum házigazdája ennek a kérésnek nem tu dott eleget tenni – mondta az MTInek Pokstaller Lívia, az MKP szóvivője. Bugár és az MKP vezetői pénteken, várhatóan az esti órákig eltartó hazai rendezvényen vesznek részt: egy csallóközi faluban az aradi vértanúknak szentelt emlékművet avatnak, innen pe dig nem tudnak idejében elérni Marosvásárhelyre. A napirenddel kapcsolatos nézeteltérések miatt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem vesz részt marosvásárhelyi ülésen. Ágoston András, a VMDP elnöke kifejtette: pártja még idejében, a meghívó kézhez vétele után megkérte Markó Bélát, hogy egyeztessenek az értekezletről, mert a VMDP „túl általánosnak" találta a napirendet. Arra a kérdésre, hogy ezt lehete egyfajta bojkottnak tekinteni, Kelemen Hunor elmondta: szó sincs erről, hiszen a marosvásárhelyi rendezvényen lesznek jelen a legtöbben a HTMSZF eddigi két üléséhez képest. A magyar pénzügyminisztérium által közzétett költségvetési tervezetből kiderül, hogy jövőre 25 százalékkal csökkentenék a határon túli magyaroknak szánt támogatást, hiszen a tav alyi 12,8 milliárd forinthoz képest csak 9,614 milliárd forintot fordít erre a célra. A hét végi ülés tervezett záródokumentumában értesüléseink szerint a résztvevők aggodalmuknak adnak hangot ezen elképzeléssel kapcsolatban, és azt javasolják a magyar kor mánynak, hogy vizsgálja felül a tervezetet. Értesülésünk szerint a határon túli vezetők nem mondanának le a magyarigazolványról, mint a magyar közösséghez való tartozást igazoló okmányról. Kelemen Hunor értetlenségének adott hangot ezzel a tervvel kapcso latban, és leginkább azt hiányolják, hogy a magyar kormány nem konzultált a határon túli magyarokkal. – Ha leülünk, és elmagyarázzák, hogy a magyar állam olyan nehéz anyagi helyzetben van, hogy tönkremegy, ezért nem tudnak többet adni, megértjük, hiszen a nemzeti szolidaritás működik, de mindez eddig nem történt meg – fejtette ki. Az Iskola Alapítvány elnökeként felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány még a 2005ös költségvetését sem teljesítette, az oktatásinevelési támogatások felét még nem utalta át Kolozsvárra. Mintegy 65 – 70 ezer érintettet várja a támogatást. vissza
