Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-06
16 A magyarok az ET elé vitték a Vajdaság ügyét Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. október 6. Rasim Ljajics Szerbia és Montene grói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter szerint a vajdasági magyarok helyzete a magyarországi választási kampány miatt vált ismét időszerűvé. - Úgy tűnik nekem, hogy ez a kérdés belpolitikai harc tárgyává válik Magyarországon, ahol a legfőbb pártok harcolnak a választók kegyeiért, s ezért időszerűvé teszik és nagyon gyakran nemzetköziesítik a szomszédos államokban élő magyarok kérdését - mondta Ljajics a Dnevnik című újvidéki napilapban megjelent interjúban. A miniszter szerint voltak problémák, és voltak elszigetelt incidensek is, de az idén az incidensek száma ötödére csökkent. A politikus részletesen tájékoztatni kívánja a nemzetközi közösséget a valós vajdasági helyzetről. Az Európai Parlament (EP) múlt heti, éles hangú határozatával kapcsolatos an Ljajics elmondta: "Nem kell dramatizálni, de alábecsülni sem ezt a szervezett akciót, mert Magyarország mégiscsak tagja az EUnak". Eközben magyar kezdeményezésre harmincnál is több képviselő Strasbourgban határozati javaslatot nyújtott be az Európa T anácshoz (ET) a vajdasági nemzeti kisebbségek aggasztó helyzete miatt. Az emberi jogok megsértésének kivizsgálását és nemzetközi jelentéstevők Vajdaságba küldését kérték a testülettől - írta az MTI. A határozati javaslatot az ETülésszakon jelen lévő mindh árom magyar párt (az MSZP, a FideszMPSZ és az SZDSZ) képviselői támogatták, de az aláírók köre ennél jóval szélesebb. A javaslatot hivatalosan Luc Van den Brande, a kereszténydemokratakonzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt parlamenti közgyűlési frak cióvezetője nyújtotta be, és aláírta azt a két másik nagy képviselőcsoport, a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője is. Az aláírók mély aggodalmuknak adnak hangot a vajdasági etnikai és nemzeti kisebbségek elleni, riasztó és immár huzamosabb idej e tartó emberjogsértések miatt. Iskolás gyermekek, nők és egyházi személyek is zaklatásnak és fizikai támadásoknak vannak kitéve. A kisebbségekhez kötődő intézmények, valamint magántulajdonban lévő javak ellen vandál cselekedeteket hajtanak végre, rasszist a, antiszemita, idegengyűlölő falfeliratok jelennek meg. Mindennek célja, hogy egyes nemzeti kisebbségek tagjait megpróbálják otthonuk elhagyására rábírni. vissza Habsburgtól KónyaHamarig: magyar szó az EPben Népszab adság • Szőcs László • 2005. október 6. Egyre többeket hallhatunk magyarul beszélni az Európai Parlament (EP) folyosóin, s ez immár nemcsak az alkalmazottakra és a látogatókra igaz. Lassan, de biztosan nő a 732 tagú testület magyar ajkú képviselőinek sz áma. A magyarok strasbourgi bejövetele 1979ig vezethető vissza. Ekkor lett - és maradt húsz éven át - az EP tagja Habsburg Ottó. Ő az egykori uralkodó családot sújtó bécsi korlátozások miatt német állampolgárként, bajor keresztényszocialista színekben k apott bizalmat az első közvetlen EPválasztásokon. 1999es távozásakor Echerer Mercédesz "váltotta" őt - a magyar ajkú burgenlandi színésznő az osztrák zöldek képviselője volt öt éven át. Majd jött a "nagy bumm": Magyarországról huszonnégy politikus válh atott az EP tagjává. Az már kevésbé ismert, hogy a Szlovákiának járó keretet erősíti a Magyar Koalíció Pártja két politikusa, Bauer Edit és DukaZólyomi Árpád. Az idén szeptember végétől a felvidéki magyarokhoz hasonlóan az Európai Néppárt küldöttségét gya rapítja az RMDSZ három EPképviselője is. Igaz, ők egyelőre csak megfigyelőként, korlátozott jogkörrel vehetnek részt a munkában. Szabó Károly Ferenc Szatmár megyei szenátor, valamint Kelemen Atilla maros megyei és KónyaHamar Sándor Kolozs megyei képvisel ő Románia EUcsatlakozásáig nem szavazhat, és tisztségre sem jelölhető. Kivehetik ugyanakkor a részüket a szakbizottságok és a parlamentközi delegációk munkájából (de itt sem szavazhatnak, és itt sem kerülhetnek tisztségbe). Bauer Edit egyszer megjegyezt e: miközben a pozsonyi parlamentben nem beszélhet az anyanyelvén, Strasbourgban és Brüsszelben megteheti ezt. Ennek persze az a prózai oka, hogy Magyarország EUtagsága miatt anyanyelvünk hivatalos uniós nyelv. Ha történetesen ukrán lenne a képviselőnő any anyelve, hiába is szólalna fel: nagyon kevesen értenék, hiszen nincs tolmácsolás erről a nyelvről. Ugyanezért nem tanácsos anyanyelvén szólnia Tatjána Zdanokának, az EP egyetlen orosz ajkú (lettországi) tagjának sem. vissza
