Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-06
11 református egyházak nevében Pap Géza kolozsvári és Tőkés László nagyváradi püspök, továbbá Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök látta el kézjegyével. Levelükben az erdélyi magyar főpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban "ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye". A Traian Basescu r omán államfőnek és Markó Béla RMDSZ elnöknek írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői egyházaik közös gondjairól (az egyházai javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényről, a tanügyi törvény egyházakat érintő módosítás áról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttműködéséről) fejtették ki álláspontjukat és kéréseiket. Mint a levelekből kiderült, ezeket a kérdéseket a romániai magyar történelmi egyházak elölj árói állandó értekezletének szeptember végi tanácskozásán beszélték meg az erdélyi magyar főpapok. vissza Eörsi Mátyás: a magyarromán kapcsolatok javulását jelzi a korlátozás nélküli átutazás Budapest, 2005. október 5. , szerda (MTI) - A Magyarország és Románia közötti kapcsolatok további javulásának jeleként értékeljük, hogy az erdélyi magyarok ismét korlátozások nélkül utazhatnak Magyarországra - közölte Eörsi Mátyás, SZDSZes ügyvivő az MTIvel szerdán. A képvisel ő közleménye szerint ugyanezt jelzi az is, hogy a magyar állampolgárok is a korábbinál egyszerűbb, az uniós feltételeknek megfelelő módon utazhatnak a jövőben Romániába. A bukaresti kormány intézkedései bizonyítják, hogy a korábbi korlátozó rendelet és a hasonló problémák elkerüléséhez a bizalmon alapuló együttműködés és nem az egyoldalú döntések vezetnek - áll a közleményben. "Mi, liberálisok kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a magyar külpolitika egyszerre legyen képes érvényesíteni a szomszédos or szágokkal való kapcsolat ápolását, és a határon túli magyarok helyzete iránt viselt felelősséget is" - hangsúlyozta Eörsi Mátyás. vissza Egy szerbiai társadalomkutató szerint jórészt jogos volt az EP vajdasági állásfoglalása - HÁTTÉR Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. október 5., szerda (MTI) - Egy tekintélyes szerbiai társadalomkutató szerint jórészt jogos volt az Európai Parlament múlt heti állásfoglalása a Vajdaságról, és a tartomány polgáraina k csak haszna lehet abból, ha Magyarország révén európai fórumok is foglalkoznak a vajdasági nemzetek közötti viszonnyal. Vladimir Ilic, a Központ a Civil Társadalom Fejlődéséért (CRCD) nevű intézet igazgatója az MTInek nyilatkozva azt mondta, hogy az idén kevesebb nemzeti színezetű incidens történt a Vajdaságban, mint tavaly, de több, mint tavalyelőtt, amikor az év végén a szerb radikálisok győzelmé t hozó parlamenti választást tartottak Szerbiában. A szerbiai társadalmi viszonyokat vizsgáló, nagybecskereki székhelyű intézet vezetője rámutatott arra, hogy az incidensekről különféle, egymástól merőben eltérő számadatok látnak napvilágot. Mindeneset re sokkal több a jogsértés, mint amennyit bevallanak a belgrádi vezetők, és ennek részben az az oka, hogy a hatóságok tavaly érdemben nem foglalkoztak ezzel a problémával és hallgattak róla. Az áttörés akkor történt, amikor Zoran Sami szerbiamonteneg rói parlamenti elnök az Európa Tanács tavalyi őszi közgyűlésén elismerte, hogy történtek incidensek, az állami szervek pedig nem reagáltak kellőképpen. Az ET közgyűlése elmarasztaló határozatot hozott, és rendőrség azóta végzi a dolgát. Most azonban Ilic s zerint az ügyészségekkel van baj: a bűnesetek nem kerülnek a bíróságok elé, vagy szabálysértési eljárásokkal zárulnak. Miután a belügyminisztérium hozzálátott a munkához, most az igazságügyi tárcán lenne a sor - mondja a társadalomkutató. Vladimir Ili c a másik gondot abban látja, hogy a belgrádi média jóformán teljesen figyelmen kívül hagyja a belső problémákat, a vajdasági kisebbségekkel csak az újvidéki és a kisebbségi lapok foglalkoznak, és ez az állapot tükrözi a belgrádi politikusok hozzáállását i s. "Belgrád csak akkor foglalkozik az ország belső dolgaival, a Vajdasággal, a nemzetek közötti viszonnyal és az incidensekkel, ha erre rákényszerítik a nemzetközi intézmények" - mondja Ilic. A CRCD igazgatója nem lát rosszhiszeműséget ebben, a gond szerin te az, hogy Szerbia erősen központosított ország, és Belgrádban azt hiszik, hogy a fővároson kívül nem történik semmi, pedig súrlódások vannak a muzulmánok lakta Szandzsákban is. A vajdasági béke szempontjából az lenne a legjobb megoldás, ha Szerbia á truházná a Vajdaságra a belügyi szervek feletti ellenőrzést. A tartományi közbiztonsági szervek semlegesíteni tudnának az etnikai incidenseket, mivel más lenne a rendőrség nemzeti összetétele és a belügyi vezetők is másképp állnának hozzá a problémához. A
