Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-05
30 előbb a román, majd a magyar oktatási minisztériumban dolgozott, utóbb pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalában volt a hatá ron túli tanügyi támogatások felelőse. E sűrű szövésű RMDSZes múltat egyetlen kézmozdulattal félreseperve Markó Béla azzal intézi el az ügyet, hogy 2005. januárjától „nem tartottak igényt Sz. I. munkájára”. Tőkés szerint azonban a valóságot és a tényeket nem lehet ily módon letagadni vagy elbagatellizálni. Az EMNT elnöke előadásában kifejtette: „Tény, hogy Szatmári Tibor és felesége az RMDSZnek és magának az elnöknek bizalmi emberei voltak. Szatmárit a legutóbbi időkig hűséges pártaktivistaként a Communit as Alapítvány, vagyis a magyar és román adófizetők pénzéből javadalmazta Takács Csaba RMDSZügyvezető elnök. Tény, hogy a házaspár mindkét tagja egyik napról a másikra kikerült az RMDSZ kebeléből, illetve bizalmi állásaiktól meg kellett válniuk. Tény továb bá, hogy BálintPataki József, HTMH elnököt ezzel párhuzamosan 'egészségügyi okok miatt' tisztségéből felmentették.” Tőkés László az ügyből fakadóan valószínűsíti: Magyarország a román titkosszolgálatok kiemelt fontosságú működési területe, ennek megfelelő en – Gálszécsy véleményével egyezően – a határon túlról bevándorlók körében bőven találhatók ügynökök, kémek és besúgók. A magyar nemzetbiztonság hivatása és feladata, hogy tőlük az országot és nemzetet megóvja – jelentette ki a református püspök. Majd rám utatott: A volt titokminiszter meglátása szerint „egészen bizonyos”, hogy a határon túli magyar szervezetekben – így például az RMDSZben – vannak adatszolgáltatók. Tőkés a MITtáborban kifejtette, melyre korábban már felhívta a figyelmet Tusnádfürdőn: „A romániai magyarság szétzilálása, a hőskori RMDSZ egységének felrobbantása és nemzeti érdekérvényesítő erejének tönkretétele sorainkba, szervezeteinkbe beépülő román titkosszolgálati ügynökök közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges.” Majd hozzátette: „Ahhoz, hogy ennek bekövetkeztét megelőzzük és kivédjük, elengedhetetlenül szükséges lett volna egy belkörű erdélyi magyar nemzetbiztonsági szolgálat létrehozása. Ezt azonban annak idején vétkes jóhiszeműséggel elmulasztottuk.” Az EMNT elnöke politikai fe jtegetését így folytatta: „A borúlátóbbak azt állítják: 'érdekvédelmi és közképviseleti szervezetünket' egyenesen a román állambiztonsági szervek hozták létre és tartják életben, illetve segítik hozzá ahhoz, hogy az erdélyi magyar közösség fölött egyedural omra tegyen szert, mert általa kívánják kontroll alatt és kézben tartani a kisebbségi magyarságot.” Majd továbbmegy: „Idevágó félelmeinket támasztja alá Emil Constantinescu exállamfő kijelentése: 'Szeretném hinni, hogy a románmagyar kapcsolatok stabilitása nem azzal magyarázható, hogy a két nemzet romániai politikai vezetői egy közös maffia, a kommunistaszekuritátés oligarchia tagjai.'” Ezt követően Tőkés László kínzó kérdéseket tett fel hallgatósága előtt. Közülük most csak kettőt emelek ki: ”Mi a valóságos háttere az RMDSZ autonómiapolitikája nyilvánvaló feladásának, a belkörű magyar választások meghiúsításának? Mi a magyarázata annak, hogy az RMDSZ központi vezetősége egyre gyakoribb és nyilvánvalóbb módon nem a mi kisebbségi érdekeinket képviseli a többség körében , hanem fordítva, a többség érdekeinek megjelenítője saját kisebbsége soraiban?!” Tőkés László a MITtábor hallgatósága előtt kijelentette: „Az RMDSZ, illetve az erdélyi magyar politika ilyetén szövevényes viszonyai között az autonómia eléréséhez szükséges eszközök megtalálása igen bajos.” A református püspök mégis arra biztatta a II. MITtábor útkeresőit: azokat az akadályokat küzdjék le, melyeket közel másfél évtizede az erdélyi magyarság közképviseletét kisajátító RMDSZpárt állít a közösségi önrendelkez és útjába. Tőkés szerint „ha igaz, hogy nemzeti érdekeink és a jó erkölcs megkövetelik a kémbotrány felderítését, igaznak kell lennie annak is, hogy az erkölcsi és bizalmi válságba süllyedt – hivatalos – RMDSZ megtisztítása és helyreállítása nélkül nem sok esély nyílik az autonómia megvalósítására.” A magyar érdek nem eladó A magyar megmaradás alapja az autonómia – jelentette ki előadásában Szilágyi Zsolt politológus, volt parlamenti képviselő. Mint mondta, az erdélyi magyarság nem „komfortos börtönre” vá gyik, hanem valódi szabadságra. Az erdélyi magyarság érdekeit képviselő politikusok aszerint mérhetők, mennyire képviselik a magyarság érdekeit? Véleménye szerint a székelyeknek nincs jövőjük, ha nem tudják megtartani vagy megteremteni intézményrendszerük et. Veress László, az Illyés Közalapítvány egykori irodaigazgatója rámutatott: a jelenlegi magyar kormány a 11 000 milliárdos költségvetés csupán egy ezrelékét fordítja a határon túli magyarok támogatására. Véleménye szerint ez a helyzet a következő kormán yváltással ismét pozitív fordulatot vehet. Ehhez azonban szükségesnek tartja a Nemzeti Integrációs Minisztérium felállítását. A tábor résztvevői megtekintették Csép Sándor újságíró 30 évvel ezelőtt készült filmjét Kalotaszeg népességfogyásáról, majd pozití v példaként levetítették az ezzel ellentétes, szépen fejlődő Désházáról szóló filmet.
