Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-05
26 munkaerő import a népesség pótlásának és a gazdasági teljesítőképesség megőrzésének legfontosabb eszköze. Statisztikai adatok alapján az elöregedő társadalmak hanyatlásának megakadályozása érdekében történő kívánatos migráció következtében a társadalmi elöregedettség lassul, a munkaképes korúak a ránycsökkenése pedig elkerülhető. A pozitív hatások mellett azonban számolni kell a bevándorlók és a helyi lakosság közötti konfliktusok kialakulásának lehetőségével is, különösen az Európán kívülről érkezettek esetében. Mára azonban a Marshallsegély alap ján felpörgő európai gazdaságok munkaerőigényének pótlása érdekében nagy migrációs nyomásnak kitett nyugateurópai államok olyan mértékben váltak multikulturálissá és többetnikumúvá, hogy egyre határozottabb törekvés jelenik meg a bevándorlás erősebb korl átok közé szorítására. E két hatás következménye csakis egy szükségletorientált bevándorláspolitika lehet, amely természetesen nem nélkülözi a rendszerbe kódolt feszültségeket, azaz a társadalmi beilleszkedési zavarok fokozott megjelenését sem. Az a tény, hogy a bevándorolt, asszimilálódni korlátozottan képes, eltérő értékrend és kultúra alapján szocializálódott lakosság milyen társadalmi terhet és nem utolsó sorban biztonságpolitikai kihívást jelent az egyes nyugateurópai országok számára, közismert. A n em kellően átgondolt és nemzetstratégiailag rendszerbe foglalt bevándorláspolitika a kapcsolódó legális és illegális családegyesítésekkel, továbbá az asszimilációt elutasító migránsok állami támogatása a társadalmigazdasági pozitív hozadékok összességébe n akár több generáción keresztül, vagy akár véglegesen is többletráfordítást jelentenek az adófizetők számára. Ennek ellenére Európa jelenlegi lakosságának 510%át kitevő újabb bevándorlókra tart igényt az aktív munkaerő pótlása érdekében és a termelékeny ség nem elégséges mértékű növekedése miatt. A Magyar Köztársaságban a nem túl távoli jövőben – hasonló trendek megléte miatt – szintén szükséges lesz akár több százezres nagyságrendű munkaerő pótlólagos bevonására. Hazánk a nyugateurópai országokkal szem ben azonban egyedülálló tartalékkal rendelkezik: a határon túli magyarság tartalékseregével. Eltekintve az ezzel kapcsolatos hivatalos politikai megnyilvánulásoktól, tisztán és racionálisan gazdasági és társadalomszociológiai megközelítésben a határon túli magyarok szakképzett munkaerejének bevonása a magyar gazdaságba unikális előnyökkel járna a nyugati tapasztalatok birtokában. A határon túli magyarok esetében nem beszélhetünk ugyanis eltérő kultúráról, nincsenek nyelvi és identitási problémák, továbbá a földrajzi közelség miatt nem törvényszerű a családegyesítéssel járó tömegesebb, nem kívánatos korszerkezetű áttelepülés sem. A magyar nemzetiségű lakosság tömeges áttelepülésének verziója egyrészt a szomszédos államok többségi nemzeteinek is kedvez, és ezá ltal általuk támogatandó is, ugyanakkor a magyar gazdaság munkaerőpótlásának, továbbá a szociális elosztórendszerek működőképessége fenntartásának is optimális módozata. A magyar nemzeti értékek megőrzése és az ebből levezethető nemzeti érdek a XXI. száza d nagy kihívásai közül a társadalmiszociális válság elkerülése szempontjából a következőképpen értelmezhető: a hosszú távú nemzetstratégiának a „trianoni” status quo elfogadásával a jelenleg kialakult határviszonyok között élő nagyszámú határon túli magya r kisebbség kárpátmedencei, vagy a jelenlegi magyar határokon belüli magyar jövő között kell választania. A magyar szociális ellátórendszerek prognosztizált működésképtelensége és a demográfiai folyamatok ismeretében a szükséges, már kiképzett munkaerősz ükséglet Magyar Köztársaságba történő bevonásában a határon túli magyarság egyedülálló előnyökkel járó tartalékot jelent. A problémakör bonyolultságából kitűnik, hogy a Magyar Köztársaság lakosságának fogyása és az abból eredő szociális válságot elkerülő m egoldási lehetőségek egy bonyolult interdependencia rendszert jelentenek, amely a gazdasági, biztonságpolitikai, szociális, kulturális, rendészeti és migrációs területeken egyidejű változásokat indukálnak. A XXI. század egyik nagy kihívásának kezelése tehá t meglehetősen bonyolult módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A Magyar Köztársaság Unióhoz történt csatlakozását követően a kutatások alapján tovább fog erősödni a magyarok gazdasági indíttatású kivándorlása az Unió országaiba. A folyamat megítélése a z erre vonatkozó korábbi statisztikai adatok részbeni hiánya, továbbá torzítása miatt meglehetősen nehéz feladat. Egyes kutatások a magyarok kivándorlási ütemében egyenesen fordulatról beszélnek, így lehetséges, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb ütemű, minőségi népességfogyás lesz megfigyelhető a magyarok nyugatra történő kivándorlása miatt. A kormányzat és a civil társadalom számára tehát adott a feladat: mihamarabb ki kell alakítani a magyarság jövőjét alapjaiban meghatározó nemzetstratégia földrajzi, intézményi és társadalmi kereteit a magyar érdekeknek megfelelő bevándorlási elvekkel, továbbá ki kell dolgozni a határon túli magyarsággal kapcsolatosan az összmagyarság szempontjából legelőnyösebb koncepciót. vissza Mag yar Mata Hari, avagy hírlapi kacsa? Kapu 2005. szeptember Szerző: Asztalos Lajos (Kolozsvár) Ilyen esős nyarunk, ha nem tévedek, emberemlékezet óta nem volt. Felhőszakadás, települések pillanatok alatt víz alá kerülése állt hetekig a tömegtájékoztatás hí reinek élén. Augusztus 22én azonban a Magyar Nemzetben (MN)
