Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-05
8 A korábban rádiós újságíróként, a Sláger Rádió vezérigazgatójaként tevékenykedő, az MSZP európai parlamenti képviselőjelöltjei között is szerep elt György Gábor azt mondta, 85en pályáztak az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetői posztjára. "Az EU nem kívánt tőlünk koncepciót, inkább részletes adatokat kértek, az önéletrajzban szereplő tények kommentálását. Az interjúk során i s elsősorban a menedzseri képességekre és tapasztalatokra koncentráltak" - fogalmazott György Gábor, aki öt éves időtartamra lesz a képviselet vezetője. Az MTI kérdésére közölte: nem számít arra, hogy támadni fogják őt, amiért tavaly szerepelt a szocia lista párt EPképviselőjelöltjeinek listáján, "ezt egy újság szokta felvetni". Hozzáfűzte: munkája során elfogulatlan lesz politikai értelemben, emellett nem lehet elfogult magyarként sem, hiszen az Európai Bizottságot képviseli. "Büszke vagyok arra, h ogy szerepelhettem az MSZP EPlistáján, de ez a korszak lezárult" - fogalmazott György Gábor. vissza Félelem és reszketés az államigazgatásban Gavra Gábor 2005. szeptember 2. 07:55 Működőképessége határára jutott Alkot mánybíróság, zilált ügyészségi ügymenet, botrányos elnöksaga a rádióban, közröhejszámba menő "titkos"szolgálatok. A magyar államigazgatás néhány ága mintha felfüggesztette volna üzemszerű működését a 2006os választásig. Az Országgyűlés mulasztásos alko tmánysértése miatt kilenc hónapja működőképessége határán vegetál az Alkotmánybíróság; heteken át felvételről követhettük nyomon Kulcsár Attila baráti hangnemű ügyészségi kihallgatását egy internetes honlapon; a „titkosnak” csak megszokásból nevezhető magy ar szakszolgálatoktól a középeurópai sajtó minden zugába özönlenek egy sehogyan sem bizonyított „kémügy” „bizonyítékai”; követhetetlen ügyvezetődömping, patkánymentesítéssel és Hollós Jánossal súlyosbított elnökjelölési pályázat a Magyar Rádióban. Néhá ny szemelvény a magyar államigazgatás működéséből a 2005ös uborkaszezonban. Gyaníthatóan nem ússzuk meg ennyivel. Miért is úsznánk meg, amikor az ügyek többségében döntési helyzetben lévő parlamenti pártok régóta nem a megoldás, hanem a probléma részei. * A kétharmados döntést igénylő alkotmánybíróválasztás közel egy évtizedes probléma: 1998 második felében a testület egyszer már eljutott „működőképessége határára” az Országgyűlés mulasztása miatt; akkor sikerült 11 tagúvá kiegészíteni a 9 fősre csökk ent testületet. Most – hiába az öt közjogi méltóság felhívásai; az egyébként vitatható döntésekkel előrukkoló testület elnökének figyelmeztetései – a honatyák ismét az utolsó pillanatra halasztották a megegyezést; az ennek ellenére kialakult törékeny egy ensúlyt Lábady „A Hazugságok Álságos Világa vs. Keresztény Erkölcs” Tamás jobboldali „jelölt” visszalépése (?) borította fel. A fordulat legfeljebb annyiban nevezhető örvendetesnek, amennyiben Áder János száját elhagyta a „hibáztam” kifejezés, amiért nem tájékoztatta az alkotmánybírák személyéről szóló egyeztetésen a Fideszt reprezentáló Répássy képviselőtársát Lábady „visszalépéséről”. Ugyanez nem buggyant ki egyetlen kormánypárti médiapolitikus ajkai közül sem, midőn a közszolgálatinak nevezett rádió élére áthidaló megoldásként kiszemelt jelöltjeik egyikéről kiderült, hogy nem tud mit kezdeni jelölése tényével. A Rádióban kialakult káosz előidézéséért a kuratórium pártdelegáltjait nem terheli felelősség, hiszen ők hónapokkal Kondor Katalin mandátumá nak lejárta előtt megállapodtak egy minden párt számára elfogadható jelölt, Such György személyében. Aztán a nagykuratóriumban a „civilnek” nevezett fantomszervezetek Asztmás és
