Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
30 miféle lehetne a szocialisták nemzeti fordulata. A szocialisták válaszaiból az látszik, hogy egyelore csak a magasból lecsapás vezérli oket. Ebbol is érzékelheto, hogy a népszavazás és az elnökválasztás mély válságba sodorta az MSZPt. A baloldalinak nevezett pá rt eros liberális befolyás alatt kormányoz. Kongresszusukon a proletár küldöttek együtt éneklik az Internacionálét a milliárdosokkal. Más van a cégéren és más a boltban. Jó lenne, ha az MSZP nem olyan végvár lenne, amelyet liberális kerítés véd.” Itt van t ehát a riadalom lényege: mi lesz, ha a mezei hadak észbe kapnak, hogy más a szöveg és más a valóság, hogy a kapitalista valóban olyan, mint azt tanították, csak nem ott van ahova mutogattak. Mi lesz velük, ha már csak a nagyon buták hisznek a kapitalisták szocializmusában? Csapó Endre (Ausztrália) vissza Baj van a csángómagyar iskolával! KAPU, 2005. szeptember 2. Kéri Edit Óriási örömmel fogadta az egész ország nemzeti érzésu magyarsága tavasszal a hírt, hogy Böjte Csaba erdélyi, dévai szerzetes atya, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, több erdélyi árvaház alapítója és építoje, alapítványa pénzébol – kb. 22 millió Ft értéku lejbol – vett Moldvában 17 hold földet, és magyar katolikus iskolakombinátot akar építeni kol légiummal a moldvai csángó gyermekek számára, óvodástól az érettségizokig. A román államtól egy banit (fillért) sem kér, szeretné, ha magyar vállalkozók és intézmények, és kisebbnagyobb összegekkel bárki magyar állampolgár hozzájárulna, téglajegyet véve e fontos magyar iskola megépítéséhez. A magyarországi Külkereskedelmi Bank számlaszámával társ alapítványt hozott létre Budapesten, s a kuratórium tagjai között van pl. Révész Máriusz Fideszes képviselo is. Böjte atyát ismerik és nagyon szeretik Magyarorszá gon, többször szerepelt a sajtóban. Felkarolták az ügyét az újságírók, megjelent sok helyen a számlaszáma, és dol rá a pénz. Több vállalkozó adott 11 milliót – a Hungaroring külföldi résztvevoi is, Budapest, Kecskemét és Esztergom önkormányzata, pártok, p üspökségek, még a református egyház is, holott a csángók mind katolikusok; intézmények, amerikai és magyar egyesületek, civil társadalmi szervek szinte példátlan nagylelkuséggel nyitották ki szuk vagy bo pénztárcájukat, és Böjte ferences atya kéthárom hón apja tartó magyarországi pénzszerzo korútja hatalmas sikertörténet sorozattá vált. Az 500 millió Ftnak megfelelo lej építési költség igen tekintélyes része összegyult már: „Adakozzunk a 800 éve, II. Endre óta a Kárpátokon túl élo, határvédo csángó testvér einknek! Ne veszítsék el anyanyelvüket!” Böjte atya a csíksomlyói búcsú utáni pünkösdvasárnap délutánjára hirdette meg az iskola alapkoletételét, melyen részt vett a búcsú után Mádl Dalma asszony, köztársasági elnökünk felesége, Dávid Ibolya, Németh Zsolt, Révész Máriusz, Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, a bukaresti magyar nagykövet, és Kolozsvárról Kallós Zoltán és Pozsony Ferenc néprajzkutatók; a falu román polgármestere és a Bákó megyei román prefektus, az MCsMSz (Moldvai CsángóMagyar Szövetség) veze toi, és az RMDSz is képviseltette magát. A jászvásári (románul Iasii) püspök küldötte, egy csángóból románná vált katolikus pap és Böjte Csaba testvér megszentelte az alapkövet (kötelezoen román nyelven). Felolvasták a finn Tytti I.A., volt Európa Tanácstag, a csángóságért az ETben szót emelt képviselono kedves köszönto levelét. A kecskeméti Önkormányzat és Farkas Titusz vállalkozó adományát, egy harangot, ünnepélyesen megkongatták az alsórekecsényi zabmezon. Megtörtént az alapkoletétel… Akkor mi a baj, hol a baj? A baj a kiválasztott helységben: ALSÓREKECSÉNYben van!! A 8 ezer lakosú, színtiszta román faluban, melyhez legközelebb 16 kmre van magyar falu, méghozzá KÜLSOREKECSÉNY (vagy Rekecsin), a színtiszta, 3 ezer lakosú magyar község! És a két ham is tanácsadóban: Hegyeli Attila csángóföldre küldött oktatási programvezeto pedagógusban és Benke Pálban, famulusában, jobb kezében, akik borzasztóan becsapták Böjte atyát, aki egyáltalán nem ismeri Moldvát! 68 ezres színtiszta csángómagyar falvak várnák epedve, hogy ne lakásokon, házaknál, hanem falujuk saját általános iskolájában tanulhatnák meg a gyermekek a magyar helyesírást, magyar történelmet és az alapveto magyar irodalmat. De nem 3040 kmrel arrébb lévo román falu óvodájára, elemijére és iskolakombinátjára áhítoznak! Abban az óvodában bizony csak román kisgyerekek lesznek! Alsórekecsin az országút mellett épült fel, Bákó megye déli részén, valószínuleg 1850 után, mert Jerney János 1844/45ös moldvai útja után leírta könyvében a falvakat, és csak a székelyek által alapított magyar Rekecsint említi, melynek ma Felsorekecsin, vagy a térkép szerint Külsorekecsin a neve. (Benne lakik ma pl. Fejér Márton hegedunépmuvész, aki Domokos Pál Péter moldvai beszámolójában a felsorekecsini falusiak fotóján m ég egyéves kisfiú.) A csángók szerint a másik, Alsórekecsint román és cigány kereskedok és iparosok alapították a
