Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
26 elsődlegesen a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetésének feladata annak kivizsgálása, hogy miként kerülhettek ki információk a történetről . Szerinte Tóth Andrásnak ezután tájékoztatnia kell a nemzetbiztonsági bizottságot a tényfeltárás eredményéről. Tóth Károly hozzátette: ha a testület nem fogadná el az államtitkári jelentést, további vizsgálat lefolytatásáról dönthet. A román hírszerzés mossa kezeit A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) semmi köze a Magyarországon kémkedéssel meggyanúsított két román állampolgár (Szatmári Ildikó és Szatmári Tibor, a tud.) ügyéhez, jelentette ki a csütörtökön Radu Timofte, a SRI igazgatója a titkosszolgála tokat felügyelő parlamenti bizottság és a hírszerző szolgálat vezetői között lezajlott találkozón. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti bizottság alelnöke az említett találkozóról beszámolva az erdélyi Krónikának azt is elmondta, hogy a Külföldi Hírsze rző Szolgálatnak (SIE) sem volt része ebben az ügyben. Verestóy a lapnak hozzáfűzte, Timofte csak érintőlegesen tért ki "a sajtóban felröppentett történetre", a tanácskozás nem erről a témáról zajlott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátor a saját véleményét is megosztotta a lappal, hangoztatva: "Meggyőződésem, hogy hamis célpontok után lövöldözött a sajtó, szándékosan felfújt kémtörténetekkel etette a közvéleményt". A titkosszolgálatok vezetői egyébként már korábban is - rögtön a kémügy k irobbanása után - cáfolták részvételüket vagy tüntetően megtagadták az eset kommentálását. Augusztus 23án a SRI illetékesei például azzal hárították el a Gandul című napilap munkatársának kérdését, hogy "nem a megfelelő hivatalhoz fordult" (hiszen a SRI a belföldi titkosszolgálat). A lap ennek nyomán fordult a külföldi hírszerző szolgálathoz (SIE) is, amelynek meg nem nevezett illetékese egyenesen "lázálomnak", "félrebeszélésnek" minősítette a magyar sajtóban megjelenteket. Maga Timofte az Evenimentul Zile i című lapnak akkor azt mondta: "Nem támaszkodom újsághírekre, azokhoz nem fűzök kommentárt". vissza Csendes: magyarellenes hadjárat indult - Corlăţan szerint a szekusdossziékat felügyelő bizottság falat épít maga köré Kr ónika 2005. szeptember 1. „Tulajdonképpen nem voltam különösebben kíváncsi Markó Béla múltjára, csak feltűnt, hogy Csendes László minden eszközzel akadályozni akarja az RMDSZelnök szekusdossziéjának tanulmányozását” – jelentette ki tegnap a Krónikának Mi rela Corlăţan. A Cotidianul című napilap oknyomozó rovatának munkatársa azt követően nyilatkozott lapunknak, hogy a Szekuritáté Irattárát Felügyelő Országos Bizottság (CNSAS) magyar tagja, Csendes László – az újságíró megfogalmazása szerint – több mint két hónapja fiókjában őrzi a Markó Béla szekusdossziéjáról kért fénymásolatokat. Mirela Corlăţan szerint a testület részéről még senki sem értesítette őt hivatalosan arról, hogy miért nem kaphatja meg a dokumentumokat. Az újságíró a Cotidianul keddi számában írt minderről, és egyebek között megemlítette, hogy Markó Bélát az 1980as években a hírhedt politikai titkosrendőrség megfigyelte, emellett nyilatkozatot is kért tőle, amelyben az RMDSZ mai elnöke ígéretet tett: amennyiben bármely törvényellenes cselekede tről vagy olyan dologról szerez tudomást, amely „nem megfelelő közhangulathoz” vezetne, erről azonnal értesíteni fogja az állambiztonsági hatóságot. A cikkíró arról is említést tesz, hogy 1988ban a Szekuritáté megtagadta Markótól útlevele kiadását, ám min dezzel együtt Mirela Corlăţan szerint az Igaz Szó című irodalmi havi folyóirat akkori főszerkesztőhelyettesével meglehetősen finoman bántak a szeku emberei. Mirela Colăţan az év elején kért kutatási engedélyt a CNSAStől. Elmondása szerint egy tízfős név jegyzéket nyújtott át a bizottságnak, ezen a lajstromon politikusok – köztük az RMDSZ két meghatározó embere, Frunda György szenátor és Borbély László területrendezési és középítkezési megbízott miniszter – , a művelődési életben szereplő, illetve sajtós sz emélyiségek is szerepeltek. „Kiderült, hogy Frundának és Borbélynak a szekusdossziéja még nem került át a CNSAShoz, a Markóé viszont igen. Ezt át is néztem, és egyes lapokról a szabályoknak megfelelően fénymásolatokat kértem egy majdani összeállításhoz. F eltűnt viszont, hogy Markó Béla nevének olvastán Csendes László mindent megtett a kutatási engedélyem visszavonása érdekében” – magyarázza Corlăţan. Szerinte a CNSAS magyar tagja íróasztalának a fiókjába tette a fénymásolatokat, és mert az újságíró kutatás i engedélyét visszavonták, már nem juthatott hozzá a dokumentumok kópiáihoz. „Az íróasztalomnak nincs is fiókja” – reagált Csendes László. A CNSAS magyar tagja és egyben titkára a Krónika érdeklődésére leszögezte: a Cotidianul újságírójának kutatási enged élyét nem ő, hanem a teljes bizottság egyhangú
