Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-30
26 Kostunica kormányfőtől az esetek etnikai h átterének kivizsgálását és a felelősök megbüntetését; a magyar kormány pedig 2004 nyarán az Európai Unió fórumaihoz, továbbá az Európa Tanácshoz és az Egyesült Államok kormányához fordult az ügyben. Az Európai Parlament tavaly szeptemberben küldött ki biz ottságot a helyzet kivizsgálására; az idén januárban elkészült jelentés megerősítette, hogy a szerb hatóságok – különösen a súlyosan érintett Temerin és Újvidék radikális városvezetése – nem veszik kellően komolyan az eseteket; ám a vajdasági magyar vezető k szerint a jelentés jobbnak festette le a tartománybeli helyzetet a valóságosnál. Kettős mérce Kétségtelen, hogy az etnikai diszkriminációs ügyek nemcsak a vajdasági magyarok esetében, de általában is nehezen bizonyíthatóak. A sértettek egy része már feljelentést se tesz, a rendőrség nem szívesen nyomoz, az igazságszolgáltatás pedig kelletlenül alkalmazza a diszkriminációs fogalmakat. Szinte lehetetlen a bizonyítás olyan esetekben, amikor nem hangzik el utalás a sértett származására. Épp ez az, amive l a többségi társadalom (itt például a szerbek) védekeznek: ha nem magyaroztak, akkor ilyen alapon bármilyen incidensre ráfogható az etnikai indíték. Amilyen érzéketlenséget mutat a szerb politikai elit többsége a magyar kisebbséget ért atrocitásokkal k apcsolatban, olyan aktivitást fejtenek ki magyar kollégáik – nem pusztán önzetlenül. A szabadkai Sötétcsaládot ért incidens után például, akiknek házára a „megdögöltök magyarok” és a „halál” feliratot festették, fiukat pedig bántalmazták, a fél magyar pol itikai elit a helyszínre sietett, a belügyminiszter pedig a menekültügyi eljárást megkerülve azonnal politikai menedékjogot adott a családnak. Fél évvel a Sötéték elleni támadás előtt a jászladányi iskolaügyből ismert roma vezető házára horogkeresztet, bitófát, és a „meghalsz cigány” mondatot festették ismeretlenek – a hírt röviden ismertette a média, ám politikus nem járt a helyszínen. vissza Diurnus a szekunak dolgozott - Bodor Pál először beszél múltjának e fejezetérő l Hírszerző információ 2005. szeptember 29. 14:05 Bodor Pált, az Erdélyből áttelepült újságírópublicistát és néhány társát a román titkosszolgálat 45 éve arra "kérte fel", hogy magyar származású írók műveiről mondjanak szakvéleményt. A Hetek című lapnak adott interjújában Diurnus elmondja: kisregényt ír az ügyről; "ez ma már fő lelkiismereti feladatom." "Nagyobb szikladarabok" is vannak a szívén - mondja a 75 éves, ismert baloldali újságírópublicista abban az interjúban, amit a Hetek című hetilapnak ad ott, múltjának eddig ismeretlen fejezetéről. Bodor Pál a beszélgetés során elismeri: több mint négy évtizeddel ezelőtt magyar származású írókról jelentéseket írt a román titkosszolgálatnak. "Úgy negyvenöt évvel ezelőtt, többedmagammal, írásban és szóban t iltakoztam az ellen, hogy (...) a román államvédelem tisztjei 'irodalmi elemzéseket' végezzenek írók és költők műveivel kapcsolatosan. A műelemzéseket azután az eljárás során bizonyítékként használták fel az illető ellen. (...) Föllépésünk eredménye néhány unkra nézve igen kínos volt: 'igazat adtak' nekünk, és fölkértek arra, hogy némely írásról mi mondjunk véleményt" - mondja Bodor Pál. A Hetek kérdésére, hogy ebben a "kiszolgáltatott helyzetben" is meg tudtae menteni egykét kollégáját, Bodor azt mondja: igen, például egy ma Stockholmban élő ismert írót és műfordítót "ismét lecsuktak volna, ha házkutatáson összeszedett kéziratainak a szekus értelmezése érvényesül. Ezt meg tudtuk akadályozni." Az akkoriban meggyőződéses kommunista Bodor azonban az interj úban hosszan beszél lelkiismereti problémáiról. "Az erkölcsi dilemmák látszólag roppant egyszerűen megfogalmazhatók. Jót tettem vagy rosszat? (...) A nem kellőképpen tájékozott ember jóhiszeműségéről utólag kiderülhet, hogy bűnös."
