Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-29
26 miniszter Szerbia" - Magyarország nem tudja megvalósítani a fejleszté si elképzeléseit abban az esetben, ha szomszédjában szegénység, lepusztultság, elmaradottság van, kilátástalanság van. Ugyanakkor ez a mi nagy esélyünk. A Vajdaságban hiányolják, hogy a magyar vállalkozások Romániától a TávolKeletig jelen vannak, kivéve a Délvidéket. Kritikaként fogalmazódott meg ezzel egyidőben az is, hogy ahány anyaországi pályázat annyi formanyomtatvány, kiírási feltétel, elszámolás, ami lehetetlenné teszi a pénzek ellenőrzését. "Csutak István integrációs államtitkár Románia" - Ennek kö vetkeztében a gyakorlott pályázó természetesen él és visszaél ezekkel a lehetőségekkel, úgyhogy elsüvítenek gyakorlatilag egymás mellett a támogatások. Az érintettek szerint a legjobb megoldás az lenne, ha minden pályázatra az egységes uniós rendszer szeri nt lehetne jelentkezni. Mint mondták, ez mindössze politikai döntés kérdése. (Szilágyi Réka - Katona István) vissza A második nemzeti fejlesztési terv össznemzeti jellegű lesz Magyar Szó (Újvidék) 2005. szeptember 29. Ú j lehetőségek a határon túli magyar támogatáspolitikában a 20072013as időszakban címmel szervezett konferenciát a Határon Túli Magyarok Hivatala a Magyar Tudományos Akadémiával karöltve szerdán Budapesten. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió új kihívá sok elé állítja mind a magyarországi, mind a határon túli magyar közösségeket, a konferencia szervezőinek célja a készülő nemzeti fejlesztési tervek, a határon átnyúló együttműködések érdekében kialakítandó stratégiai tervezés megvitatása volt. A szervezők szerint a rendezvény különös aktualitását az adja meg, hogy októberben Bukarestben a román és a magyar kormány közös értekezletet tart, s azon egyezteti a két nemzeti fejlesztési terv közös fejezetét is. A szerdai konferenciát dr. Szabó Béla, a HTMH és ve zetője Berényi Dénes akadémikus, az MTA Elnöki Bizottságának tagja nyitotta meg. Dr. Szabó Béla hangsúlyozta: 20072013 között jelentősen megváltozik a határon túli magyar közösségek felé irányuló támogatási rendszer, s ezt mindenképpen figyelembe kell ven ni a tervek készítésekor is. Berényi Dénes arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban kiemelt fontosságú szerep jut a régióknak, különösen azoknak, amelyek átnyúlnak az államhatárokon. „Ráadásul az EU integrációban, hálózatokban gondolkodik, akár főiskolai, egyetemi oktatásról, akár kutatásról, akár gazdaságról van szó. Az anyaországból a kisebbségben élő közösségek felé az elmúlt években jelentős támogatás jutott el, ennek a segítségnek mintegy 15 százaléka irányult felsőoktatási, kutatási, fejles ztési célokra” - hangsúlyozta Berényi Dénes, aki szerint a támogatásoknak elsősorban stratégiai szempontok alapján kellene odaítélni műszaki fejlesztésre, tudományos kutatások támogatására. Gémesi Ferenc, a külügyminisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy hogyan lehet a fejlesztési forrásokat felhasználni arra, hogy a magyarság egésze versenyképessé váljék Európában. „A versenyképesség meghatározó gondolata a magyar kormányzati politikának. Ez nem pusztán gazdasági versenyképességet jelenti, h iszen a versenyképesség kiterjed az oktatásra, a tudományra,a kultúrára - mindazokra az elemekre, melyek az egyéneket és a közösségeket is versenyképessé teszik határon innen és határon túl egyaránt” - mondta, majd szólt arról is: azokon a területeken is t apasztalható az elvándorlás a határon túliak körében, ahol azt a gazdasági tényezők önmagukban nem indokolják. „Mára a nemzeti identitás megőrzése mellett egyre fontosabbá válik a megélhetés, a szociális kérdések, a szülőföldön maradás gazdasági aspektusa. Ahhoz, hogy a nemzetpolitika sikeres legyen, ezeket a kérdéseket is figyelembe kell venni” - hangsúlyozta. Csutak István, a romániai Integrációs Minisztériumnak az államtitkára a román Nemzeti Fejlesztési Tervben rejlő lehetőségeket vázolta fel. Elmondta , melyek a magyar és a román terv közötti közös pontok, melyek révén mindkét ország uniós támogatásokra is pályázhat. „Az anyaországból érkező támogatások járulékos haszna, hogy az érintettek megtanultak pályázatokat írni, hátránya viszont, hogy az elbírál ás kritériumai nem pontosak. Meg kell tanulni, hogy az Európai Unió felé kell pályázni” - emelte ki felszólalásában többször is. Gyurovszky László, a szlovák kormány régiófejlesztési minisztere a második szlovák nemzeti fejlesztési tervről beszélt. Kiemel te: az első nemzeti fejlesztési tervek idején a visegrádi országok között nem volt semmiféle összehangoltság, s ezen a jövőben változtatni kellene. „A legfőbb prioritás a regionális versenyképesség növelése és a tudásalapú társadalom kiépítése. Megfelelően strukturált, képzett és mobil munkaerőre van szükség ott, ahol a potenciális beruházások várhatóak” - mondta. Bunyik Zoltán, a vajdasági kormány oktatási minisztere üdvözölte, hogy a készülő fejlesztési terv az egész nemzetre kiterjed. „Ehhez arra van sz ükség, hogy a tervben hangsúlyos szerepet kapjon a Kárpátmedencei gazdasági térség, amelynek versenyképessége a nemzet versenyképességét is jelenti. Sőt, többet is, mert ehhez a térséghez hozzátartoznak olyan régiók is, ahol vegyes lakosság él” - mondta, majd hangsúlyozta: „Fontos lenne minél konkrétabb célokat megfogalmazni, mert akkor az erőfeszítések konvergensek lehetnek, ha ez elmarad,
