Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-27
8 Az EMNT kezdettől azon a véleményen volt, hogy a szubszidiaritás (ü gyközeli döntéshozatal) és az önkormányzatiság elvét konkrét formában kell alkalmazni a romániai magyarság autonómiájának a vonatkozásában - mondta Tőkés, emlékeztetve arra, hogy az Európai Parlament előírta a fenti elvek alkalmazását. Az EMNT azt az állás pontot is támogatta annak idején - tette hozzá , hogy Románia csatlakozásának előfeltétele legyen a romániai magyarság autonómiája. Az EMNT támogatja Románia európai uniós csatlakozását - mondta Tőkés, de feltette a kérdést: miért kellett a Romániát érintő novemberi országjelentés előtt ezt a kérdést szavazásra bocsátani az Országgyűlésben, miért kell e kérdésben előtte járni szinte az összes tagországnak? Tőkés "pártpolitikai háttért" vél felfedezni ebben az "erőltetett menetben". vissza Duplázásra készül a lengyel jobboldal Az aggódó pénzpiacot nyugtatják a győztes pártok vezetői - A következő cél az államfői poszt Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. szeptember 27. Abszolút többségethez jutottak a szejmben a lengyel parlamenti választáson taroló jobbközép pártok. A két győztes még a héten kormányalakítási tárgyalásokba kezd. A választási bizottság a szavazatok 90 százalékának összeszámlálása után közleményt adott ki. E szerint a konzervatív Jog és Igazságo sság (PiS) a voksok 26,8 százalékát kapta, így 152 képviselői mandátuma lesz a 460 fős szejmben. A második helyen a jobbközépliberális Polgári Platform (PO) végzett 24,2 százalékkal, amely 133 képviselőházi széket jelent. Mind a két párt magát az egykori Szolidaritás tömegmozgalmából eredezteti. A harmadik helyen a balos, Európa- és elitellenes populista Önvédelem párt áll, 57 mandátummal. Őt követi az eddig hatalmon lévő Demokratikus Baloldal Szövetsége (SLD), amely az új szejmben 56 mandátumot kap. A n emzeti katolikus Lengyel Családok Ligája (LPR) a jelenlegi állás szerint 33, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 27 képviselővel rendelkezik majd. A német kisebbségnek két képviselői hely jut a szejmben. Más párt nem érte el a szejmbe való bekerüléshez szükséges 5 százalékot. A felsőházban a 100 szenátori mandátumon a PiS (48), a PO (27), az Önvédelem (10), az LPR (6) és PSL (5) osztozik, 5 független szenátor mellett. A két párt együtt kényelmes többséget alkothatna - erről még a választások előtt meg is egyezt ek. Most megerősítették közös koalíciós kormányzási szándékaikat. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a Rzeczpospolita című napilapnak adott interjújában hétfőn közölte, hogy kész elvállalni a miniszterelnöki tisztséget, kivéve, ha ikertestvére, Lech Kaczynsk i az októberi elnökválasztáson győzelmet arat. Tehát lemondtak korábbi elképzelésükről, miszerint az ország csúcsain is elválaszthatatlan párosként működjenek. Ezzel lényegében elismerte: a lengyel közvélemény számára elfogadhatatlan lenne, hogy egy testvé rpár töltse be a két legfontosabb közjogi tisztséget. A győztes jobboldali pártokat most a legközelebbi választás foglalkoztatja. Október kilencedikén Lengyelország új államfőt is választ - közvetlenül. Az eddigi legesélyesebb jelölt a PO elnöke, a gdans ki Donald Tusk. A baloldalnak egyetlen alig esélyes képviselője száll versenybe, miközben most is tízszázaléknyi szavazatot kaphat a populista Önvédelem vezére, Andzrej Lepper. Az elnökválasztás eredménye nyilvánvalóan befolyásolja majd a kormányalakítási tárgyalásokat. Tusk a koalíciós tárgyalások mielőbbi megkezdését javasolta. A PiS politikai bizottsága hétfőn ült össze, hogy meghatározza a koalíciós tárgyalások céljait. Tusk mindenesetre azt mondta, hogy ők Jaroslaw Kaczynskit tekintik Lengyelország köv etkező miniszterelnökének. A zloty árfolyama hétfőn esett arra a hírre, hogy a piac kedvencének számító PO valószínűleg a kisebbik partnerként vesz részt a kormánykoalícióban, amelynek élén várhatóan a PiS áll majd. Estek a részvényárfolyamok is a varsói é rtéktőzsdén. A külpolitikának a lengyel választásokban nem volt különleges szerepe. A megfigyelők szerint a PiS élesebben oroszellenes vonalat vihet majd. Ez viszont csak akkor érvényesül, ha övé lenne a külpolitika alakításában fontos elnöki poszt is. A jelenlegi felállás szerint a következő kormányban a PO eddigi kormányfőjelöltje, Jan Rokita miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter lehet. vissza
