Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-27
6 kiépítésében látják azokat a lehetőségeket, amelyek érvényesítésében a z unió illetékes bizottságai előtt összehangoltan, közösen tudnak majd a legeredményesebben fellépni. A tanácskozás résztvevői külön hangsúlyt fektetnek a művelődés és az oktatás területén kínálkozó együttműködési lehetőségek kérdéskörének, ezen belül is az egyetemek és a felsőoktatási intézmények kapcsolatépítését, valamint a munkaerő szabad mozgásának lehetőségeit érintő kérdéseknek. A fórumon megfigyelői szerepben jelen vannak a csatlakozásra váró országok, Horvátország, Románia, Bulgária és Ukr ajna küldöttségei is. vissza A Kárpátalján élő ruszinok el akarják érni, hogy Kijev ismerje el őket nemzetiségként Lemberg (Lviv), 2005. szeptember 26., hétfő (MTI/ITARTASZSZ) - A Kárpátalján élő ruszinok el akarják érn i, hogy Kijev ismerje el őket nemzetiségként, és adjon nekik kulturális autonómiát - hangzott el a minap Ungváron egy nemzetközi tudományos értekezleten. Mintegy ötven cseh, lengyel, orosz, szlovák és ukrán tudós, politológus, jogász vett részt a konfe rencián. Az egyik szervező, Dmitrij Szidor, az ungvári görögkeleti székesegyház helynöke kifejtette hétfőn az orosz hírügynökség tudósítójának: világszerte kétmillió ruszint tartanak nyilván. 22 országban elismerik őket nemzetiségként, csak éppen Ukra jnában nem, ahol a legnagyobb számban, mintegy 800 ezren élnek, és amelynek mai területén évszázadok óta honosak. Hangsúlyozta, hogy a ruszinok nyelve eltér az ukrántól és az orosztól is. Mint mondta, a ruszinok nem akarják újabb feszültséggel terheln i Ukrajna amúgy is feszült belpolitikai légkörét, ezért nem politikai, hanem egyelőre csak kulturális autonómiát követelnek, például azt, hogy joguk legyen iskoláikban saját történelmüket, kultúrájukat, nyelvüket tanulni. Hozzátette: egyebek között az ért sem törekszenek politikai autonómiára, mert remélik, hogy a 2006. január elsejével életbe lépő ukrajnai politikaiállamigazgatási reform amúgy is megnöveli a helyi önkormányzatok jogkörét. A ruszinok (rutének, kisoroszok, kárpátukránok) ukrán nyelv járást beszélő keleti szláv népcsoport. Jelentős részük a középkor folyamán (XIII.XIV. században) települt Kárpátaljára a Kárpátokon túlról. A XVII.XIX. században részt vettek elpusztult tiszántúli és zempléni települések újranépesítésében. A 2001es nép számláláskor Magyarországon 1098an vallották magukat ruszin nemzetiségűnek. A hívő ruszinok általában görög katolikusok, de jelentős számban vannak köztük görögkeletiek is. vissza Megkezdték munkájukat a bolgár és román meg figyelők az Európai Parlamentben Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. szeptember 26., hétfő (MTI) - Megkezdte megfigyelői tevékenységét hétfőn az Európai Parlamentben (EP) 35 román és 18 bolgár képviselő, a témával kapcsolatban ki adott közleményében a FideszMPSZ EPfrakciója emiatt "a magyar nemzet számára történelmi jelentőségűnek" nevezte az EP Strasbourgban zajló plenáris ülését, és Tabajdi Csaba, az MSZP EPdelegációjának vezetője az MTIhez eljuttatott saját közleményében ugy ancsak úgy vélekedett, hogy "a magyar nemzet történelmében új fejezet nyílt". A román megfigyelők között található a Romániai Magyar Demokrata Szövetség három megfigyelője, Kelemen Attila, KónyaHamar Sándor szenátor és Szabó Károly, akik a többi új jö vevénnyel együtt mostantól - megfigyelői státusuknak megfelelő jogosítványok erejéig - részt vesznek a parlamenti munkában. A megfigyelőket üdvözölve Josep Borrell Fontelles, az EP elnöke jelezte, hogy kreatív munkát remél a román és bolgár kollégáktól . Az interneten is követhető beszédében az elnök meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Bukarest és Szófia tagsága a tervek szerint 2007 első napjától megvalósul. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselője az MTInek elmondta: nagyon meleg foga dtatásban részesültek az Európai Parlamentben. Fontos momentumnak értékelte tevékenységük kezdetét, de hozzátette, az "nagyon fontos feladat is az elkövetkező időre, hiszen szeretnénk, ha Románia 2007. január 1jén csatlakozna, és addig az idő már nagyon r övid". Legfontosabb feladatuknak a romániai magyar képviselő azt említette, hogy a parlamenti bizottságokban dolgozzanak intenzíven. Emellett lobbytevékenységet, kapcsolatteremtést terveznek az első időszakban - adta értésre. Közleményében a Fides zMPSZ "külön örömnek" minősítette, "hogy a felvidéki Magyar Koalíció Pártja képviselőihez hasonlóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megfigyelői is a legnagyobb képviselőcsoporthoz, az Európai Néppárti Képviselőcsoporthoz csatlakoztak. Sok évtized ut án először fordul elő, hogy az egykor együtt élő magyarság képviselői az Európai Unió keretei között ismét az egységes magyar nemzetért dolgozhatnak".
