Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-23
17 Emögött pontosan az van, ami ről az elején beszéltünk. Ha ez a két pólus teret nyer, akkor innentől kezdve mindenkinek tartoznia kell valakihez. És az éppen ellenzékben lévőkhöz lojálisak el fogják árulni a kormányon lévőket. Ez egyrészt nem európai dolog, másrészt a titkosszolgálatná l ez a halál. Több problémája van ennek az ügynek. Amennyiben felmerült a gyanú a házaspár ellen, végig kellett volna vinni a jogállami keretek között. Azt, hogy valaki kém vagy nem kém, nem az operatív tiszt dönti el, hanem a bíróság. Ha ügy volt, akkor át kellett volna adni az ügyészségnek, az ügyészségnek nyomoznia kellett volna, a bíróságnak pedig kimondania a verdiktet. Ha kém, akkor el kell ítélni, ha nem, akkor elnézést kell kérni, hogy tévedtünk. De nincs semmi olyasmi, hogy "kiszorítás", ami ráad ásul III/IIIas eljárás volt. Az átkosban valakire rámondta a szolgálat, hogy a Népköztársaság ellensége, nem volt semmiféle eljárás, bizonyítás, hanem egyszerűen kiszorították a munkahelyéről. Egy jogállamban a házaspárnak is kell, hogy legyen jogi véde lme. Mondják meg nekik feketénfehéren, milyen gyanú merült fel velük szemben. A polgári pereket meg fogják nyerni. És most már a szolgálat nem mondhatja, hogy mégis csak van ügy. Mert ha azt mondja, akkor a szolgálatnál mindenkit el kell vezetni, aki ille tékes volt, mert nem végezték a kötelességüket. A másik, ennél is súlyosabb probléma, hogy kikerülhettek eredeti források. Ha tényleg azok. Mert ugye fikcióról beszélünk. Aki a szakmában ilyesmire vetemedik akármelyik oldal kedvéért, az elvetemült gazemb er. Ilyen szinten a titkosszolgálatot, de az egész államigazgatást nem lenne szabad bevonni a politikai ütközetbe. Magyarországon azt kellene elérni, hogy a társadalomban, a gazdaságban, az államigazgatásban legyen béke. A politika lehet háború, rendben va n. Az MDFnek az a feladata többek között, hogy vigyük vissza. a politikát oda, ahová való, a parlamenti háborúskodáshoz, meg a pártok egymás közötti csatájához. A társadalmat pedig hagyjuk békén. A politika nem hagyja békén a gazdaságot, és a gazdasági szereplők is törekszenek politikai befolyásra. Ráadásul a pártfinanszírozás teljesen homályos terület. Nem véletlenül beszéltem hadibeszállítók rendszeréről. Ha Magyarországon a jelenlegi rendszer marad, akkor a gazdasági szereplők vagy azt csinálják, h ogy mindenkinek fizetnek folyamatosan, mint valami védelmi pénzt, vagy kiválasztanak maguknak valakit, és őt próbálják hatalomra segíteni. Ezt a rendszert fel kell robbantani. Hogyan lehet felrobbantani? A két nagy, meghatározó párt játékterét csak egy dolog tudja befolyásolni, ha megjelenik egy harmadik erő. Itt az erőn van a hangsúly, tehát nem egy 5 százalékos pártról beszélek. Az nem erő. Ma a lakosság 40 százaléka ott tart, hogy nem kér a két nagy pártból. Közülük persze sokan nem mennek el szavazn i, tehát nem azt gondolom, hogy itt van egy 40 százalékos szavazóbázis. Mi azt mondjuk, hogy nem politikai kormányzásra készülünk, hanem innentől működtessék szakemberek a dolgokat. Ez furcsán hangzik, de említettem, hogy az MDF meglepő dolgokkal jön maj d elő a kampányban. vissza A HHRF a Magyarság az Információs Társadalomért Testület 2. konferenciáján HHRF sajtóközlemény 2005. szeptember 22. A hétfőn Budapesten lezajlott Magyarság az Információs Társadalomért Testület (Ma ITT) 2. konferenciáján Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az alapítvány "A határon túli magyarok informatikai támogatása" program keretében 2005ben megvalósított. Előadásában Hámo s László kitért a HHRF tíz éve működtetett internetes tartalomszolgáltatását érintő legutóbbi fejlesztésekre. Az idén mintegy 17 új kisebbségi magyar szervezet, egyház, oktatási intézmény és sajtótermék csatlakozott az alapítvány New Yorki szerverén tárol t honlapcsaládhoz, köztük a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Manhattan Hungarians Network és a kolozsvári Református
