Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-23
13 Holot t, ha az ország gazdasági állapotát tekintjük, a választóknak nem lenne sok okuk a keserűségre. Az Európai Unió által is szentesített adatok szerint tizenhat hónappal a belépés után a lengyelek kezdik visszanyerni derűlátásukat: 68 százalékuk, tehát eléggé meggyőző többségük, elégedett életének minőségével, amely 2004 tavaszához képest öt százalékkal javult. Csakhogy, akárcsak nálunk, az országos mutatók jelzései nem ugyanazok az állampolgárok szemszögéből. Növekedhet a GDP, csökkenhet a költségvetési hián y, lefaraghatnak az államadósságból, de például a munkanélküliségi adatok Lengyelországot az unió huszonöt tagja közül az utolsók közé sorolják. A fővárosban csak hat százalék az állást hasztalan hajszolók aránya, de a német határok közelében ez 40 százalé k, és ami talán még ennél is riasztóbb, országosan a 25 éven aluli fiatalok 36 százaléka lődörög mindenféle kenyérkereset nélkül. A gazdasági mutatók fontos jellemzői egy ország viszonyainak, de sokak számára unalmasak. Nekik többet mond az általános hang ulat, a közérzet, a politikai szenvedélyek, az összecsapások izzása, a viták színvonala, egyáltalán, a választásokat megelőző légkör. Ebből a szempontból pedig Lengyelország, talán még a magyar előkampány túlzásaihoz képest is, Európa egyik legrosszabb kép ét mutatja. Nemrég az Élet és Irodalom hozta a Szolidaritás egyik hajdani spirituális hangadójának, Adam Michniknek a vezető lengyel napilapban, a Gazeta Wyborczában megjelent tanulmányát. A Szolidaritás legendás alapítója, Lech Walesa egyik korabeli taná csadója, Stendhalhoz, a napóleoni bukást követő restauráció krónikásához folyamodik példáért. A két nagy regény, a Lucien Loewen és a Vörös és fekete ábrázolta állapotokkal veti össze a mai Lengyelország körülményeit. A politikai és gazdasági vezetőréteget a 19. század eleji francia potentátok törekvéseivel jellemzi: skrupulus nélküli pénzsóvárak, korruptak, röviden: gazemberek, akik bitorolják a közhatalmat. Kétségtelenül vigasztalan kép, de Michniknek erre a pesszimizmusra éppen a Szolidaritás létrejöttén ek negyedszázados megemlékezése adott alkalmat. Hová lett az a remény, kérdi, amely az 1980as esztendők kezdetén bizakodással töltötte el a hervadó kommunista rezsim fölváltására készülőket? A változás szerencsére bekövetkezett, csak a körülményei elárult ák a hajdani álmokat. Jóllehet Walesa az évfordulón ott volt Gdanskban, nélküle mit sem értek volna az ünnepségek, de a szemtanúk szerint szomorúan asszisztált a szónoklatokhoz. Ennek a borúlátásnak az egyik oka pedig, hogy a most választási győzelemre es élyes lengyel jobboldal – amely két tényező összeadásából, a liberális és a talán még náluk is radikálisabb konzervatívokból állt össze – szomorú szakaszra kárhoztathatja az országot. Ez a jobboldali koalíció nyugati elemzők helyzetábrázolása szerint "bele szólási állapotba" hozhatja a szélsőjobboldalt, eltorzítva a demokrácia tartalmát. Michnik maga ezért is maradt távol Gdansktól, írta inkább Varsóban keserű tanulmányát, amelyet ugyancsak Stendhalra utalva azzal a zárómondattal fejezett be: "Én nem leszek csirkefogó." És bízik abban, hogy a jövő nemzedékei ebben a sokat sanyargatott KözépEurópában egyszer talán mégiscsak megérik az igazi, az angolszász mintához közelálló demokráciát. vissza Várkonyi Tibor publicista Újabb nem az autonómiára [ 20050922 - 22:32:18 ] A Képviselőház Közigazgatási Bizottsága ma vita nélkül utasította el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiastatútumtervezetét – közölte Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. A Székely Nemz eti Tanács Állandó Bizottságának felkérésére Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő 2005. június 30án nyújtották be a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénykezdeményezést. Ferencz Csaba elmondta: ma váratlanul napi rendre került a tervezet, Mircea Dusa, Hargita megyei parlamenti képviselő, volt kormánybiztos terjesztette elő a beadványt, aki egyben kérte a negatív véleményezést, a vita nélküli elutasítást is. Az alsóház Közigazgatási Bizottságának két RMDSZes tagja van: Antal Árpád András Kovászna és Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselők. Ferencz Csaba tájékoztatása szerint, a szavazás során a szakbizottság tagjai – a két RMDSZes képviselő kivételével – a visszautasítás mellett voksoltak. Antal Árpád Andr ás halasztást kért, és a negatív véleményezés ellen szavazott, Seres Dénes, a testület titkára pedig tartózkodott. A törvényhozási folyamatban a nyilvános képviselőházi vita következik, majd a szenátus elé kerül a tervezet. Románia Parlamentje a Székelyf öld autonómiájára vonatkozó kezdeményezést 2004 tavaszán is visszautasította. vissza
