Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-22
15 A magunk részéről nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy a polgári napilap szerkesztői elgondolkodtak annak következményein, hogy egy Magyar Bálintot é s (a Szatmáriügy Mucusszálában sem érintett) Hiller Istvánt ábrázoló, az MSZP „osztozni jó” szlogenjével ékesített montázst tesznek honlapjukra. Ám a helyzet súlyosabb annál, mintha csupán a jelenlegi és az előző kormány egyegy miniszteréről lenne szó. De nem csak arról van. Hanem két, a mostani állás szerint ártatlanul meghurcolt emberről is. Mielőtt elsikkadna, ismételjük el: Szatmári Tiborral és Ildikóval szemben a Nemzeti Nyomozó Iroda (Nemzetbiztonsági Hivatalra hivatkozó) közlése szerint „sem kém kedés bűntett, sem más bűncselekmény gyanúja” nem állapítható meg. Mégis: a Magyar Nemzet nyomán a magyarországi polgári és nem polgári média az elmúlt hetekben következmények nélkül állíthatta, hogy az „ügy” két főszereplője kémkedett; következésképpen releváns politikai kérdés lett Szatmári Ildikó és egy/két magyar kormánytag állítólagos viszonya. Az elmúlt évek szélsőpolgári publicisztikaözöne után az sem keltett különösebb feltűnést, amikor Bayer Zsolt a kereszténykonzervatív hírlapírás nagyobb di csőségére egyegy rutinszerű nemzetárulózás mellett papírra vetette ezt a félmondatot: „huszadrangú probléma ebben az ügyben, hogy Szatmári Ildikó amúgy mely magyar minisztereknek szerzett örömöt azzal a szép szájával”. A kérdés csak az: választási kampá ny közeledtével a magyar média üzemszerű működéséhez tartozike majd, hogy a küzdő feleken kívül átgázoljon azokon is, akik - bár nem követtek el bűncselekményt, de nem is részesei a választási harcnak - kapcsolatba kerülnek a főszereplőkkel. Amikor visz ont kora tavasszal meghalljuk a magyarországi média züllése fölött kesergő szélsőpolgári megmondó embereknek a balliberális szennyújságírás társadalmi erkölcsre gyakorolt kártékony hatása felett kesergő kórusát, jusson eszünkbe: a politikai sajtóban a Mag yar Nemzet nyitott utat a magánéleti kérdések bizonyítékok nélküli vádaskodással egybekötött taglalásának. Néhány hónap múlva talán maguknak is felteszik majd a kérdést, megértee. vissza Nem mondanak nemet a külhoniak Né pszava, 2005. szeptember 22. Határon túli magyar vezetők a Gyurcsány kormány nemzetpolitikai javaslatairól.Komoly haladásnak tekinthető, hogy a határon túli magyar vezetők - bár továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgárság követeléséhez - nem utasítj ák el a magyar kormány javaslatait, melyek célja az, hogy külhoni nemzettársaink érdekében megváltoztassuk az alkotmányt, speciális személyi igazolványt és nemzeti vízumot vezessünk be. A kormány azon szándéka, hogy a határon túli magyarokat különleges, ut azást megkönnyítő okmánnyal látja el, a július végén Budapesten megrendezett szakértői értekezlet után kristályosodott ki. Ezen a rendezvényen tették fel a kérdést a meghívott európai szakértőknek, hogy vajon adhatóe külhoni állampolgárság azokak a nemzet társainknak, akik az ország területén kívül élnek és nem magyar állampolgárok. Mivel a válasz egyértelmű "nem" volt, más irányban kellett elindulni.Hogy a kérdés egyáltalán felmerült, azt elsősorban az a szándék indukálta, hogy minden határon túli magyar s zámára lehetővé tegyék az akadálytalan beutazást Magyarországra, illetve az Európai Unió területére. Ez különösen azon nemzettársaink számára fontos, akiknek országa egyelőre nem uniós tag, illetve hosszabb távon sem lesz az, vagyis a szerbiaiaknak és a ká rpátaljaiaknak. A magyarországi ellenzék és nyomunkban a határon túli szervezetek a kérdést a kettős állampolgárság révén kívánták - és kívánják - megoldani, ez az álláspont azonban nem kapott elég támogatást a tavaly december 5i népszavazáson. Mint Avark eszi Dezső kormánymegbízott szeptember másodikán egyértelműen leszögezte, a kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni, vagyis nem változott álláspontja a december 5i népszavazás óta. Mivel sem a kettős, sem pedig a külhoni állampolgár ság útja nem volt járható, a kormány szakértői különleges utazási okmány bevezetését javasolták. Erre van precedens az Európai Unióban: az athéni kormány látja el ilyennel az Albániában görögöket. Ez az okmány lehetővé tenné az EU - később pedig a schengen i rendszer - határain kívül élő magyaroknak, hogy akadálytalanul beutazhassanak Magyarországra és rövid időt az unió többi országában töltsenek. Mint Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szeptember 20án a határon túli magyar vezetőknek írt levelében közölte, a magyar kormány időközben konzultált a kérdésről az Európai Unió illetékeseivel, és azok nem emeltek
