Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-22
9 Újabb kéthavi haladékot kapott a restitúciós törvény végrehajtása: míg az erdők és legelők visszaszolgáltatásának határideje épp ma járt volna le, végül november vég ére tolták ki az időpontot. A birtokba helyezést a többször módosított törvénycsomag, az igénylők tájékozatlansága, valamint a szervezett erdőlopások egyaránt nehezítik. Románia 6,4 millió hektárnyi erdejéből alig több mint 2,5 millió hektárt szolgáltatt ak vissza az eredeti tulajdonosoknak. A magyar többségű székely megyékben (Hargita és Kovászna) faramuci a helyzet: már 2002ben sikerült 87 százalékban visszajuttatni a tulajdonosi társulásoknak és önkormányzatoknak az erdőket, de a magánerdők tekintetébe n most alig húszszázalékos ez az arány. Székelyföldre jellemző, hogy "csutakosokat", azaz kivágott erdőket kapnak vissza a tulajdonosok. Garda Dezső, RMDSZes parlamenti képviselő - aki a törvényalkotási folyamatban a mezőgazdasági miniszter személyes ké résére vett részt - egyes földosztó bizottságok, valamint az illegális fakitermelők és a faexportban érdekelt "vállalkozók" érdekösszefonódásaival magyarázza a helyzetet. Egy frissen felderített brassói ügy: a helyi önkormányzat földosztó bizottsága azzal a kikötéssel adta vissza az erdőt a tulajdonosnak, ha azonnal el is adja a megjelölt vállalkozónak. A "kedvezményezett" irányítása alatt pedig olyan mennyiséget termelnek már ki, amelyet kategorikusan tilt az erdészeti törvény. - Nem látom, hogy a resti túciós törvény a kérdést az új, november végi határidőig véglegesen megoldaná. Annyi visszaélés, törvénytelenség történt eddig, hogy azokat lehetetlenség helyrehozni - nyilatkozta lapunknak a Székelyföldön "az erdők ügyvédje"ként ismert Garda Dezső. A par lament korrupcióellenes vizsgálóbizottságának tagjaként az elmúlt években a romániai "famaffia" felderítéséért küzdött, erdélyi sajtóértesülések szerint tavaly húszezer eurós vérdíjat is kitűztek a fejére. Garda szerint pesszimizmusát a tárcavezetőnél felh almozott, két teljes termet betöltő panaszlevélpaksaméta mutatja. - A törvény a végrehajtást a (helyenként magyar) polgármesterek és prefektusok kezébe adja, s ők a jövőben is visszaélhetnek a hatalmukkal - állítja Garda. A romániai magyarságot érintő e gyházi ingatlanok tekintetében Markó Attila RMDSZes államtitkár, az országos restitúciós bizottság alelnöke lapunknak elmondta: az egyházi ingatlanok közel egyharmada visszakerült már a magyar felekezetekhez, s havonta 2025 újabb visszaadásról születik d öntés. A határidő ezek esetében 2006. január 22. Az új jogszabályok szerint büntethetővé válik az illetékes földosztó, aki akadályozza a restitúciót, a bíróságok pedig rövidesen gyorsított eljárással (23 hetes lefutás az eddigi átlag 3 hónap helyett) keze lik a peres földügyeket. vissza Újra működik a pozsonyi parlament - Képviselők távoztak Meciar pártjából Népszabadság • Sz. J. P. Pozsonyi tudósítónktól • 2005. szeptember 22. Négynapos sikertelen próbálkozás utá n tegnap határozatképessé vált a szlovákiai törvényhozás. A jelenlét ellenőrzésekor a minimális többségnél eggyel többen, összesen hetvenheten nyomták meg a szavazógombot. Az elmúlt heti létszámhoz képest hárommal több képviselő támogatta a kisebbségbe s zorult kormánykoalíciót. A Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (LSHZDS) két képviselője pedig váratlanul bejelentette, hogy távoznak a frakcióból, és átülnek a kormánypárti liberálisok soraiba. - Azért döntöttem így, mert a Néppárt hiába nyert kétszer is országos választásokat, képtelen kitörni a hazai és nemzetközi elszigeteltségből - indokolta döntését Karol Dzupa kassai honatya. Ezzel az LSHZDS frakciója a kezdeti harminchatról immár huszonegyre zsugorodott. Tegnap letette a k épviselői esküt Keszegh Pál, az MKP jelöltje, aki az elhunyt Komlóssy Zsolt helyébe lépett. Így a százötven tagú testületben hetvennyolcra emelkedett a kormánykoalíció támogatóinak száma. Ennyien szavazták le a továbbiakban Robert Ficót, a legerősebb ellen zéki párt, az IránySzociáldemokrácia (SmerSD) elnökét, aki vitanapot indítványozott a kialakult belpolitikai helyzetről és a Dzurindakabinet működésének legitimitásáról. Nem támogatta a többség azt a javaslatát sem, hogy állítsák le a megmaradt állami v agyon tervezett magánosítását.
