Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-06
15 etnikai alapú megkülönb öztetés ellenkezik az unió demokratikus szellemiségével, ráadásul a magyarok esetében még csak történelmi érvek sincsenek ilyen jellegű diszkrimináció indoklására - vélte. Felszólaláson kívül Hegyi Gyula azt is közölte az MTIvel: tudomása van arról, h ogy miután hosszú időn keresztül hiába kérvényezték a lett állampolgárságot, négy, már régóta Lettországban élő magyar család kénytelen volt visszaköltözni Ukrajnába. Jóllehet Ukrajna Lettországgal ellentétben nem tagja az Európai Uniónak, azonnal megadta a kérelmezőknek az ukrán állampolgárságot - tette hozzá. Tabajdi Csaba (MSZP) "a tíz új EUtagállam kilenc nyelve nevében" kívánt tiltakozni, mert szerinte újra diszkriminálják az új tagállamokat. Júliusban az EPSO, az Európai Unió személyzeti hivatal a ismét uniós állásokra hirdetett pályázatokat, amelyeken most először vizsgázhatnak a felvételizők mind a 25 tagállamból. A nyelvi feltételek sorában viszont csak a régi tagállamok 11 nyelve szerepel, az új tagországokból jelentkezők így nem vizsgázhatnak saját nyelvükön, csak a régi országokén. Ez ellentétes az EU szellemével, diszkrimináció, amely ellen az EPnek fel kell lépnie - hangoztatta a magyar képviselő, és követelte a pályázati kiírás megváltoztatását. A magyar szocialista küldöttség vezető je felhívta a parlament elnökének figyelmét arra, hogy egy holland, svéd vagy német állampolgár saját nyelvén teheti le a felvételi vizsgát egy másik választott idegen nyelv ismerete mellett, míg egy litván vagy magyar jelentkezőnek két idegen nyelven kell vizsgáznia. Ez nem jelent egyenlő feltételeket - mutatott rá. Elmondta, hogy az ügyben levelet írt Josep Borrell Fontellesnek, az Európai Parlament elnökének és José Manuel Durao Barroso bizottsági elnöknek is. vissza Ragas zkodnak a kettős állampolgársághoz NOL • Népszabadság Online • 2005. szeptember 5. A kormányfő Budapesten javaslatokat terjesztett a határon túli magyarság vezetői elé, akik azonban a megbeszélés után mindnyájan azt mondták, amit eddig: ragasz kodnak a kettős állampolgársághoz. A határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalására, speciális magyar személyi igazolvány megadására, valamint a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett javaslatot a miniszterelnök a határon túli magyar vezetőknek, akik továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívásához. Gyurcsány Frenec a két és félórás találkozót követő sajtótájékoztatón a parlamentben elmondta: javaslatuk szerint a magyar alkotmányozás történetében először foglalnák az alaptörvénybe, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, amelyek a magyar nemzetnek mint kulturális, nyelvi, történelmi közösségne k a részei. Hozzátette: a határon túli magyar közösségek azon tagjai számára, akik valószínűsítik, hogy magyar állampolgárok leszármazottai, magyar személyi igazolványt bocsátanának ki, amelyet útiokmányként használhatnak azon államokban, ahol a jelenlegi magyar személyi igazolvány is annak minősül. Támogatják, hogy a parlament állandó bizottságot alakítson, amely a határon túli magyarság politikai kérdéseivel foglalkozik - mondta el a miniszterelnök, aki a kormány javaslatai alapján konzultációsorozatot k ezdeményezett az érintett közösségekkel. A határon túli magyarok ragaszkodnak az állampolgársághoz Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a tanácskozáson újra kiderült, vannak fontos kérdések, melyekben egyetértenek, más fonto s kérdésekben azonban nem. Utóbbira példak ént a kettős állampolgárság ügyét említette, amiben, mint mondta, világos és éles a nézetkülönbség. Az erdélyi magyarság továbbra is egyértelműen ezt a megoldást támogatja - szögezte le. Közölte: egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy minden olyan intézke dés, ami a határon túli magyar közösségek életének megkönnyítését szolgálja, vagy valamilyen kedvezményt biztosít, fontos a számukra. A kormányfő által vázolt javaslatokat nem kívánta értékelni, mondván, megvárja az előreláthatólag két héten belül megérke ző írásos dokumentumokat. Markó Béla szerint mielőbb szükség lenne a MÁÉRT összehívására.
