Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-06
6 János Főiskola vezetőivel pedagógus- és diákcserét is magába foglaló együttműködési megállapodást írt alá (MTI) A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR A szabadkai robbantás, a lettországi magyarok ügye, az új tagokat sújtó ny elvi megkülönböztetés miatt szóltak magyar képviselők − A vajdasági magyar politikus, Kasza József elleni múlt heti támadásra, a lettországi magyarok állampolgársághoz jutásának nehézségeire és az új tagállamok uniós állásra pályázó polgárait sújtó nyelvi megkülönböztetésre hívták fel az Európai Parlament figyelmét magyar képviselők a plenáris ülésen hétfőn este, napirend előtt elmondott felszólalásaikban (MTI) A török játszma – „Az EU – török játszmában eligazodni azért borzaszt ó nehéz, mert mindenki valami mástól tart, és másban lát előnyöket. Mi több, az sem ritka, hogy valaki mással érvel, és mást tart ténylegesen is lényeges szempontnak.” (Vg 20.o.) Cikkek: Ki dönt a vajdasági magyarok ügyében? A Gyurcsánykormány által létrehozott Szülőföld Alap Tanácsa augusztus 31én tartott második üléséről közölték, „Vajdasági prioritás (elsőbbség, az elsőbbség joga): a szabadkai rádió és televízió” – közli fő hírként a szeptember 1jei Magyar Szó. A vajdasági magyarsággal tehát köz ölték és most már tudja, hogy részére minek van elsőbbsége, mi az elsőbbségi fontosságú. A tudósításból ugyancsak megtudjuk, hogy az Alap 900 millió, „nyilvános pályázat” útján kiosztásra kerülő forinttal rendelkezik, amelyből a vajdasági magyar közösségn ek 22 százalék, vagyis 198 millió forint jut. Ez az összeg, ha az euró szeptember 1jei 244,2 forintos középárfolyamát vesszük alapul, akkor 810.147,30 eurót tesz ki. A jóváhagyott összeget már az idei évben fel lehet használni – közli a Magyar Szó. „Több nyire” Kiss Elemér, a 15 fős Tanács elnöke, akinek a kinevezése nem kis politikai vitát váltott ki („mert nyilvánosságra került, hogy ügyvédi irodája, ahol – a Medgyessykabinetben való – minisztersége előtt dolgozott, állami megrendeléseket vállalt el”), még a július 28i alakuló ülésen – a javára legyen mondva – „arra kérte a határon túli szervezetek képviselőit, kiki a maga közösségében vitassa meg, hogy az idei évben mit kellene prioritásként kezelni, s az erre vonatkozó javaslatokat juttassa el hozzá. Ez többnyire így is történt; a beérkezett indítványok között voltak elvi jellegűek és konkrét projektumok is” – olvasható a tudósításban. Ez eddig rendben is volna. Ami esetleg (el)gondolkodásra készteti a szöveg olvasóját, az a „többnyire” szó, amiből a rra lehet következtetni, hogy ez bizony mégsem minden esetben, sőt lehet, hogy „többnyire” nem így történt. Mit is jelent ez a „többnyire” a vajdasági magyarok esetében? A Szülőföld Alap Tanácsának vajdasági tagja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által javasolt Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens (egyházi főfelügyelője), az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház zsinatának elnöke (http://www.lutheran.org.yu/). Dolinszky úr tagja a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) is. A vajdasági magyarsá gnak a Tanácsban való képviseletével kapcsolatban – a képviselő úr személyétől függetlenül – felvetődnek a következő elvi kérdések: Hogyan és mikor került sor a Tanács vajdasági tagjának megválasztására? Hány szervezete van a vajdasági magyarságnak, amelye k véleményét illett volna kikérni? Volte valamilyen egyeztetés a szervezetek között a Tanács tagjának megválasztásakor? Ezt azért is jó lenne letisztázni, mert a Magyarország.hu kormányzati portálon közölt hírben (Magalakult a Szülőföld Alap Tanács) Doli nszky úr a Tanács határon túli tagjai között „a VMSZ képviselője”ként szerepel. (http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/szulofoldtanacs20050728.html?sq=megalakult+sz%C3%BCl%C5%9 1f%C3%B6ld+alap). Vagy már arra sem tartanak bennünket érdemesnek, hogy azok , akik a nevünkben és a helyettünk döntenek az ilyesmiről tájékoztassanak bennünket? „Elsősorban”
