Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-01
9 Abban a szemléletben, amelyet Révész Máriusz a Fidesz nevében és sokakkal együtt képvisel, értékké emelkedik az értékelvűség tagadása. Amit mond, azt jelenti, hogy első a részérdek, és csak annak alárendelten érvényesülhetnek az egyetemes elvek. Az egyetemes elvek pedig alárendelten igen kevéssé érvényesülhetnek, hi szen a lényegük éppen a részérdekek korlátozása. A magyar kisebbségeknek (miként minden kisebbségnek) annál jobb, minél inkább hajlanak (vagy hajlíttatnak nemzetközi közösségek által) a többségi politikai erők az önkorlátozásra, az egyetemes elvek és érték ek tiszteletben tartására. Ezt a Fidesz is tudja, hiszen folyvást számon kéri a kisebbségekkel kapcsolatos egyetemes normákat az elsősorban román, szerb stb. pártokon, miközben egyetért velük abban, hogy a nemzeti (esetükben szerb, román stb.) érdekek fo ntosabbak, mint az egyetemes elvek. Ehhez az egyetértéshez olyan világszemlélet tartozik, melyben az "öncélú" nemzetek harca áll a középpontban, s ehhez képest a világ helyes rendjének megközelítése - a pusztító harc termékeny versennyé alakításának célj a - másodlagos szempont. Bizony az a nagy büdös és bonyolult igazság, hogy a nemzet érdeke éppen az, hogy a nemzeti érdek másodlagos legyen az egyetemes elvekhez képest. De nem is olyan bonyolult ez, hiszen ez a logika egy szinttel lejjebb már szinte mag ától értetődő és ismerős állításhoz vezet: a magyarországi "jobboldali" vagy "baloldali" emberek érdeke az, hogy a "jobboldal" vagy a "baloldal" érdeke az ország érdekéhez képest másodlagos legyen. Bizony ez a két állítás csak egyszerre lehet igaz vagy ham is. Aki úgy véli, hogy nemzetének érdeke elsődleges a világ demokratikus rendjéhez képest, az úgy is véli, hogy pártjának érdeke elsődleges az ország demokratikus rendjéhez képest. Ez a két vélekedés ugyanaz, csak az egyiket hirdetik, a másikat követik. vissza Szakértés és bizalmatlanság - Utazási engedély ötlete az európai konzultáción - Markó neheztel Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. augusztus 1. Már nem lehet kétszintű állampolgárság Európában - vélték külföldi szakértők. Az RMDSZ elnöke újabb konzultációkat sürget. A különböző szintű állampolgárság nem elfogadható Európában - legalábbis Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint ez egyértelművé vált azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyen a kormány me ghívására a téma európai szakértői vitatkoztak Budapesten. A szombaton zárult "Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában" című kétnapos konferencia tapasztalatait összegezve Avarkeszi elmondta: szerinte nem lehet olyan állampolgár ságot adni a határon túli magyaroknak, ami kevesebb jogosultsággal jár, mint más állampolgároké, nem lehet például választójog nélküli státust meghatározni. A konferencia résztvevői támogatták, hogy a közjogi státus és az ezekkel járó jogosultságok meghatá rozásakor, ha szükséges, Magyarország folytasson kétoldalú megbeszéléseket a szomszédos országokkal. Abban is egyetértettek a szakemberek, hogy módosítani szükséges az alkotmányt 6. paragrafusát, amely csak annyit mond ki, hogy Magyarország felelősséget ér ez a határon túli magyarok iránt. Ebben az alkotmánymódosításban lehet meghatározni a határon túli magyarok közjogi státusát, jogosultságait. Az utazás megkönnyítésének megoldását abban látják a szakértők, hogy egy olyan igazolványt, dokumentumot kapjana k az érintettek, amely tartózkodási engedélynek minősül, és így rövid távú beutazási lehetőséget biztosít az Európai Unióba - fejtette ki a kormánymegbízott. Hozzátette: augusztus végén, szeptember elején le lehet ülni a határon túli magyar szervezetek k épviselőivel, megbeszélni a konkrét megoldási lehetőségeket. Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a "korlátozott magyar állampolgárságról" folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselő it. Ezt jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Marosvásárhelyen. Nem is kívánta
