Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-05
20 Akadálytalan határátlépés A schengeniövezethez való csatlakozásunkat követően a magyar polgárok számára (is) megszűnik az unió belső határain a személyforgalom ellenőrzése. Azaz akár megállás nélkül is áthaladhatunk a z osztrák, cseh vagy szlovák határon (a két utóbbi ország Magyarországgal egyidőben csatlakozik az övezethez). Ezzel párhuzamosan az övezet külső határán Magyarországnak biztosítani kell az EU elvárásainak megfelelő szigorú határőrizetet. Ez egységes vízum rendszert, szoros és szigorúan szabályozott rendőri együttműködést, valamint közös adat- és informatikai rendszerek működtetését igényli. A felkészülésre az EU a Schengenalapból Magyarország számára mintegy 42,5 milliárd forintot biztosít. vissza Sólyom László: "szeretnék visszafogottan dolgozni" Budapest, 2005. augusztus 4., csütörtök (MTI) - Sólyom László szerint nem lenne jó megoldás, ha közvetlenül választanák az államfőt, akinek a jogosítványait sem lehetne lénye gesen kiterjeszteni, a magyar parlamentáris rendszer hagyományai miatt. A leendő államfő a Magyar Televíziónak adott csütörtöki interjújában hangsúlyozta: visszafogottan, szerényen akarja végezni munkáját. A pénteken hivatalba lépő köztársasági elnök a Magyar Televízió Este című műsorában kifejtette: nem tartja megfelelő megoldásnak a közvetlen elnökválasztást, mert véleménye szerint ellene szólnak a magyar parlamentáris hagyományok, amelyek miatt a köztársasági elnök jogosítványait sem lehetne lényeges en kiterjeszteni. Hozzátette: senkinek ne legyenek illúziói, ha nép választana elnököt, éppúgy a pártok kampánya folyna. Mádl Ferenc leköszönő államfő hasonló szerdai interjújában éppen ellenkezőleg, az államfő szélesebb jogköre és közvetlen választása mel lett érvelt. Sólyom László viszont arról beszélt, hogy a szűkre szabott elnöki jogkör részben az Alkotmánybíróságon is múlt, hiszen a testület korábbi elnökeként ő maga volt az előadója annak három nagy ítéletnek, amelyben a rendszerváltást követően po ntosították az alkotmányt e tekintetben. "Pontosan tudom, hogy ki akartam azt zárni, hogy az elnök jogilag átcsúszhasson egy elnöki rendszer felé" - mondta Sólyom László, aki ugyanakkor kiemelte, válsághelyzetekben az államfőnek igen széles jogköre van. Ki fejtette: a magyar elnök jogilag gyengének számít, azonban hogy vane ereje a néphez szólni, és megragadni az emberek képzeletét, az személyiség kérdése. Hangsúlyozta: mindent el fog követni annak érdekében, hogy a politikai közbeszéd durva stílusa me gszűnjön, ugyanakkor véleménye szerint az elnöknek nem az a feladata, hogy békebíró legyen, vagy hogy a pártok között közvetítsen. Az elnök úgy tudja megtestesíteni a nemzet egységét, ha hiteles példát mutat - tette hozzá. "Önmagában a hallgatás is na gyon fontos példa lehet. Nem kell állandóan megszólalni, nem kell állandóan nyilatkozatokat tenni. Nyugodtan dolgozni kell, és azt kell sugallni, hogy vannak bizonyos támpontok, nagyon fontos támpontok, amikből azonban nem lehet engedni" - szögezte le Sóly om László hozzátéve, hogy a legfőbb ilyen támpont számára az alkotmányosság. Mint mondta, elszánt abban a tekintetben, hogy az alkotmány fölött őrködik. "Hogyha bármi olyan törekvés jelentkezik, amelyik ez ellen fut, akkor azt megakadályozom, amennyire tehetem" - mondta. Hozzáfűzte: ha "nagyon kisiklik a politika", akkor az elnöknek vannak rendkívüli jogosítványai, amelyek egészen a parlament feloszlatásáig terjednek, másrészt viszont magatartásával morális téren egyensúlyt teremthet, amely javítóan hat hat a politika mostani "sajnálatosan leromlott stílusára". "Ha úgy érzem, hogy tényleg muszáj megszólalni, mert itt alapvető erkölcsi elvek sérülnek, alapvető alkotmányos elvek vannak veszélyben, vagy azért kell megszólalni, (...) mert olyan lehetőség ek nyílnak, amelyeket meg kell erősíteni az emberekben, egész biztos meg fogom találni a módját, hogy szóljak az emberekhez. De egyébként én szeretnék visszafogottan dolgozni" - jelentette ki Sólyom László, aki elárulta, hogy egy évben egyszer azért szeret né elmondani, hogyan látja az ország állapotát. Közölte: véleménye szerint rendben van, hogy a parlament választja az alkotmánybírákat, bár ha a testület működésképtelenné válna, akkor a köztársasági elnöknek közbe kellene lépnie. Hozzátette: a problémát m eg lehetne oldani azzal is, hogy a régi alkotmánybíró mindaddig hivatalban maradna, amíg nincs utódja. Úgy vélte: óriási számban és hullámzó minőségben születnek törvények, bár sok mindent rendeletben is lehetne szabályozni. Ugyanakkor - folytatta - n em tervezi, hogy "mindennel elszaladgáljon" az Alkotmánybírósághoz, így tehát, ha a testülethez fordul, annak szimbolikus üzenete is kell, hogy legyen: az, hogy nagy baj történt. "Egyébként miután bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, a kisebb hibákat én átengedem, és akkor az emberek keressék meg a bíróságot ezzel" - mondta. A kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban azt mondta: nagyon nagy hibája volt a kezdeményezésnek, hogy nem tisztázták szakmailag, pontosan mit és hogyan akarnak, mik lennének a következmények. "Ez egy absztrakt kérdés volt, főleg érz elmileg hangszerelt kérdés, amit kár volt szinte ellőni idő
