Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-04
9 államfő elmondta: megkönnyebbülést és megnyugvást is érez leköszönő köztársasági elnökként, az elmúlt öt évet úgy értékelte: "Jó mulatság, férfimunka volt". Az államfő, aki augusztus 5én adja át hivatalát Sólyom Lászlónak, az E ste című műsor különkiadásában arra a kérdésre válaszolva, támogatnáe a köztársasági elnök közvetlen választását és ily módon változtatnae az alkotmányon, azt mondta: "Én ezt elméletileg ezt egy jobb megoldásnak tartom". Felhívta a figyelmet arra, h ogy például Ausztriában, ahol a köztársasági elnök hatalmi státusa, jogköre, kompetenciája nagyjából azonos a magyarral, közvetlen választás van. Nagyobb tiszteletet vált ki egy közvetlenül választott államfő, jobban bekerül a közgondolkodás áramába, é s abból több energiát is tud befogadni - mondta Mádl Ferenc. Véleménye szerint a hatalmi struktúrát a köztársasági elnök közvetlen választása alapvetően nem érintené. Kifejtette: bizonyos vonatkozásokban erősíteni kellene a köztársasági elnök szerepét, mert ez valahogyan jobban tükrözné a népakaratot. Mint mondta, el tudja képzelni, hogy bizonyos magas állami funkciók kinevezését illetően közvetlen javaslattételi szerepet kapna az államfő vagy netán maga nevezné ki ezeket a személyeket. Hozzátette: a parlamenti pártokkal és a miniszterelnökkel tartott megbeszéléseken szó volt arról is, hogy például az alkotmánybírák kinevezésében döntő szerepe legyen a köztársasági elnöknek. Ugyanakkor, mint mondta, más jelentős funkcióknál - akár a Magyar Nemzeti Ba nk elnöke vagy a legfőbb ügyész kinevezésekor - el tudná képzelni, hogy a köztársasági elnök javaslattételi joga erősebb legyen, illetve, hogy a helyetteseket kifejezetten az államfő nevezhesse ki. A jelenlegi struktúra felborítása nélkül, bizonyos jog körerősítéssel párhuzamosan növelni lehetne az államfő morális tekintélyét, szabadságát és felelősségét, hogy "jobban bele tudjon szólni a társadalom sok kérdésébe", legyen az a szegénység, a határon túli magyarság, a kisebbségek, vagy a romák helyzete - m ondta Mádl Ferenc, aki utalt arra is, hogy az elmúlt időszakban "eléggé élére állt egyszerkétszer a határon túli magyarsággal kapcsolatos belső jogalkotási gondolkodás". A leköszönő államfő elítélte az egyre durvuló politikai közbeszédet. Mint mondta, ez már megválasztásakor is bántó volt, véleménye szerint a goromba közbeszéd azon a félreértésen alapult, hogy a demokráciát "a hatalomért való harc kátéjának" tekintették. Ez a harc kicsit elmérgesedett Magyarországon - fűzte hozzá az államfő, aki - mint mondta - többször összehívta a pártokat, ha már úgy látta, hogy "jobb volna fékezni ezt a vehemens hangulatot". Úgy érzi, mondta, hogy nőtt azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben az érvek és ellenérvek ütköztetését normális atmoszféra jellemezte. Mád l Ferenc ide sorolta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor televíziós vitáját is, ahol véleménye szerint a politikusok tárgyszerűen, egymást tiszteletben tartva fejtették ki álláspontjukat. A köztársasági elnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot: kell még idő ahhoz, hogy belássuk, a politikai kultúra elengedhetetlen feltétele a tolerancia, a másik fél álláspontjának megismerése, ahelyett, hogy "a gyűlölet az, ami eluralná az emberek agyát és beszédmódját". Ez utóbbinak a választások előtt megv an a veszélye - tette hozzá , azonban ha az emberekre csak a "káromlást, a csúnya szavakat, egymás lejáratását és igaztalan beszédet zúdítanak", akkor a demokrácia alapvető feltételét sértik meg, a szabad gondolkodás útján történő véleményalkotást teszik lehetetlenné, ezért nagy felelőssége van a pártoknak és a sajtónak is. Mádl Ferenc, aki kérdésre válaszolva "polgári kötődésűnek" nevezte magát, a politikai közbeszéd egyik bajának azt nevezte, hogy a jobboldali, baloldali vagy más kategóriák leegysze rűsítve nem egészen hűen tükrözik az emberek elvipolitikaietikaivilágnézeti orientáltságát. A beszélgetés során szóba került az, hogy Mádl Ferenc az Orbánkormány alatt három, a mostani kabinet alatt viszont kilenc alkalommal fordult az Alkotmánybír ósághoz. Az államfő szerint nincs összefüggés a kormányok színezete és aközött, hányszor fordult a taláros testülethez, megjegyezve, hogy az részben vagy egészben mindig igazat adott neki. Hozzátette: az előbbi feltételezést talán a kórháztörvénnyel összef üggésben tartotta bántónak, pedig a törvényről kiderült, hogy "mennyire baklövés volt a kormány részéről". Mint mondta, akkor is azért szállt síkra, hogy alkotmányosan legyen megvalósítható az a jó szándék, amelyet a kormány megfogalmazott a jogszabályban. Mádl Ferenc elmondta: megkönnyebbülést és megnyugvást is érez leköszönő köztársasági elnökként, hiszen a hivatal komoly felelősséggel, teherrel, tartalommal és sok élménnyel is járt. "Jó mulatság, férfimunka volt" - összegezte az öt évet Mádl Ferenc, aki elárulta azt is, hogy legkevésbé a testőrök felügyelete hiányzik majd neki. Mint mondta, "sokan gondolták, hogy folytatni kellene, én azonban (...) öt évre vállaltam ezt a szolgálatot". Emlékeztetett arra: megválasztása előtt nemcsak a koalíció, ha nem az akkori ellenzék pártjai is megkeresték, hogy őt támogatnák, így "olyan nagyfokú volt a jó értelemben vett emberi és politikai nyomás is, hogy beláttam, hogy vállalni kell" - tette hozzá. A jelöltség vállalásánál fontosnak tartotta, hogy minden párt támogassa. vissza
