Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-27
11 hallgatni. Nem a Szabó családot, hanem a saját rádiójuk heti egy órás adását szeretnék hallani. Kecskés István I. írja a Magyar Szóban: “Szécsány község területén február 20a óta nincs magyar műsora a Szécsányi Rádiónak. Az adást az új igazgató rendeletére szüntették meg, a megindoklás pedig nem túl egyértelmű…, egyesek azt is kifogásolták, hogy a magyar adás tartalmát nem fordították le szerbre… (a szécsányi községben a 16 377 lakos közül 2068an vallják magukat magyarnak), a nezs ényi általános iskola alsós, összevont, tagozatán kívül - évtizedek óta - nincsenek magyar osztályok. A magyar gyerekek többsége (már az említett faluban is) szerb tagozatba jár. Hagyományápolás, művelődési élet szinte nem létezik…A Szécsányi Rádió magyar szerkesztősége tájékoztatta az esetről a Tartományi Kisebbségügyi Titkárságot.” Miért kell a magyar adás tartalmát szerbre lefordítani? Ez úgy hangzik, mint a megszállás alatt levő területekre vonatkozó biztonsági rendelkezések. Jó lenne, ha a Tartományi Kisebbségügyi Titkárság, amely az Illyés Alapítvány mellett a HÍD egyik támogatója, megkérné a HÍD fordítóit, hogy a támogatás fejében, - addig is amíg Szerbiában azt az előírások megkövetelik, fordítanák le a szécsányi hatóságok számára a helyi magyar r ádió, heti egy órás műsorát szerb nyelvre. Nagybecskereken kitiltják a latin betűs írásmódot, és hamarosan felszentelik a szerb király lovas szobrát… írja az újvidéki Magyar Szó. A latin betűs írásmód betiltása esetében nem csak a magyar kultúra méltányo ssága, és a vajdasági magyar sajtó, és rádió létjogosultsága kerül veszélybe, hanem a magyar kultúra és a magyarok történelmi gyökerei is kérdésessé válnak. Mit keresnek a magyarok Délvidéken, amely úgymond mindig is szerb volt? Kisebbségi jogokról és enge dményekről pedig ne is beszéljünk, örüljenek, hogy megtűrik őket. A HÍD, a szerb írók, és a szerb kultúra állandó jellegű propagálásával, szinte átsegíti a délvidéki magyarokat a másik partra. Illyés Gyulának azonban ehhez, a kultúrák elsőbbségén, vagy fe nsőbbrendűségen alapuló ideológiához semmi köze. Az Illyés Alapítványnak sem lehet az a célja, hogy a szerb kultúrának a térségben való kizárólagosságának embertelen rögeszméjét támogassa. ”Ne fizessünk a határon túli magyarok megmaradásáért” – ez volt a l ényege annak a szórólapnak, amellyel nemzettestvéreink kérelmét elutasító „NEM”re biztatta az anyaországi magyarokat. Ne fizessünk azonban a határon túli magyarok felgyorsított beolvadásáért sem. vissza Fischer és Sólyom: eltéphetetlen sógorsági kötelékek - Sólyom László tegnap Bécsbe látogatott Magyar Hírlap 2005. augusztus 27. Az sem fogja megterhelni a magyar – osztrák kapcsolatokat, ha Ausztria újabb három évre korlátozza az új uniós tagállamokból, így a Magyarország ról érkezők munkavállalását – mondta tegnap Bécsben Sólyom László. Az államfő első hivatalos külföldi útján Heinz Fischer osztrák elnökkel találkozott. Sólyom László tegnap Bécsbe látogatott, osztrák kollégája, Heinz Fischer fogadta. Az államfőt az útr a elkísérte felesége, valamint Bársony András külügyi államtitkár, illetve a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. A két államfő közös sajtótájékoztatóján Sólyom elmondta, hogy nagyon szilárd alapokra épülnek a két or szág kapcsolatai. Ausztriát és Magyarországot nemcsak a történelmi örökség, hanem a közös jövő is összeköti az Európai Unióban. Magyarországnak minden támogatást meg fogunk adni ahhoz, hogy a jövő év első felében, amikor Ausztria látja majd el az EU elnöki feladatait, minden tervét meg tudja valósítani – mondta Fischer. Az osztrák elnök szerint a jó kapcsolatokat mutatja az is, hogy az új magyar államfő első hivatalos útja az "osztrák szomszédhoz, illetve az osztrák sógorhoz" vezetett. Fischer méltatta a ga zdasági együttműködés fejlődését, s azon véleményének adott hangot, hogy lehetőség van további bővítésre. A kiválóan működő politikai együttműködés példájaként említette, hogy a két ország támogatja egymás jelölését az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó t agjainak a sorába a 2010 utáni időszakban, illetve hogy Ausztria és Magyarország szeptemberben közös képviseletet nyit Podgoricában, Montenegró fővárosában. Újságírói kérdésre Heinz Fischer elmondta: az államfői tárgyalásokon nem volt szó arról, hogy Ausz tria feloldjae a magyarok munkavállalására vonatkozó korlátozásokat. Az EU legfeljebb hétéves korlátozást enged az új tagállamokkal szemben a régieknek. Az első kétéves időszak májusban jár le, s ekkor lehet indokolt esetben újabb három évvel hosszabbítan i. Az osztrák kormány még nem hozott végleges döntést az ügyben, ám a munkaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt közölte: a hosszabbítást javasolja a kabinetnek. Martin Bartenstein szerint a jelenlegi lassú gazdasági növekedés mellett különösen fontos, hogy ne legyen túlkínálat a nagyon olcsó munkaerőből.
