Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-26
16 a kormány került hátrányosabb helyzetbe. Tőkés László pedig máris Sólyom Lászlóra hivatkozva szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterel nököt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején folytatott kampánya miatt. Ugyanakkor hatását tekintve szinte mindegy, hogy Sólyom László beszéde kedveze a jobboldalnak, vagy sem, mert, ha a Fidesz – követve a népszerű államfőt – maga is a nyi lvánosság elé áll ugyanezen témák képviseletével, akkor hitelesítheti álláspontját a pártokon felül álló, köztiszteletnek és magas népszerűségnek örvendő államfővel. Az új államfő és a pártok kommunikációját vizsgálva tehát a kérdés nem az, hogy kinek kedv ez Sólyom László, hanem az, hogy akár a Fidesz, akár az MSZP hogyan tud csatlakozni a Sólyom László által felvetett külpolitikai célokhoz. vissza Magasfeszültség a kábelpiacon Világgazdaság 20050826 Szerző: Simon Kriszti án Több új kábeltelevízió indulna az ősszel. A tervezett két közszolgálati adót a médiatörvény is segítené. Indulásuk azonban köztévék kavalkádját vonzhatja maga után, amely az EUkövetelményeket figyelmen kívül hagyó finanszírozási rendszer miatt Magyaro rszágra irányíthatja a figyelmet. Itt a csatornaindítási láz: az ősszel öt adó tervezi sugárzásának megkezdését. Az MTV M 3ra keresztelt adója mellett képernyőre kerülne a Duna Tv Autonómia televíziója. A közszolgálati adók mellett az ország leggazdagabb üzletemberei között számon tartott Széles Gábor is műsorszolgáltatóval áll elő, Echo Tv néven. Nemrégiben jött a hír, hogy 4es csatorna néven televízióvá nőtte ki magát Frei Tamás közreműködésével a Sanoma kiadó Story magazinja, TvDeko néven pedig „lakb erendezési” adót indítanak a Filmmúzeum és Paprika Tv tulajdonosai. A közönség befogadónak tűnik, az új csatornák indítása mellett szólhat az a tény, hogy Magyarországon naponta átlagosan négy és fél órát televízióznak. Ez másfél órával haladja meg az eu rópai átlagot. Ráadásul leginkább a magyar nyelvű adók keresettek. A jövő tehát biztató. A megváltozott médiapiaci trendek szerint egyre fontosabbak a kábeltévék, mert az országos kereskedelmi adók évről évre egyegy százalékot veszítenek közönségarányukbó l a kábeltelevíziók javára, miután a közönség egyre jobban szegmentálódik. Nézettségi adataik javulásával a hirdetési piacon is jobb pozíciókat érnek el. A jelen viszont így is kiábrándító. A kábelszolgáltatók csomagjaiba való felkerülés és ezáltal plusz bevételhez jutás létfontosságú az új csatornák számára. 2004ben – a Magyar Reklámszövetség által becsült – nettó 63,8 milliárd forintos tévés reklámpiacból az RTL Klub, a Tv 2 és az MTV több mint 55 milliárdot hasított ki, a többtucatnyi kábeltévé pedig 23 százalékon osztozik, azaz a reklámbevételekből egyelőre képtelenek megélni, noha a tévénézők 40 százaléka őket nézi. A mostani csatornadömping sokkolja a kábelszolgáltatókat, akik az analóg technikai rendszer jelentette korlátok miatt csak úgy képesek bővíteni kínálatukat, hogy a meglévő csomagjaikból „kihajítanak” néhány adót. Pedig a médiatörvény kötelez: közszolgálati adóknak az alapcsomagban a helyük! A többiek meg küzdhetnek, hogy bekerüljenek. Miközben a hazai jogokat szem előtt tartják a médiapo litikusok, az uniós előírások senkit nem foglalkoztatnak. Az EU szabályai szerint csak indokolt esetben, arányos mértékben lehetne alkalmazni a kötelezettséget a bővítésnél. Piackutatás azonban ez ügyben nem volt és várhatóan nem is lesz. Az étvágy pedig t ovább fokozódik: a köztévék még legalább három új kábeltévét akarnak indítani, és ki tudja, mi jöhet még. A politikai döntéshozók meg csak reménykedhetnek, hogy az EUnak nem szúr szemet a pici magyar televíziós piac. Ha igen, akkor romjaiba dőlhet minden, hiszen a közszolgálati média finanszírozása egyáltalán nem felel meg az EU követelményeinek. A technikai fejlesztéssel a kábelszolgáltatók a végsőkig kivárnak. Már csak azért is, mert a fejállomások új modulátorokkal való felszerelése, a frekvenciaszűrő k cseréi a legnagyobb kábelcégnél, a UPCnél is milliárdos beruházást jelentenek. Ráadásul a digitális tévézés tervezett, ugyancsak költséges elindítása előtt nagy kérdés, hogy megérie még egy ilyen nagy kiadást felvállalni, vagy meglévő kínálatuk szűkíté sével a népet magukra haragítani. Év közben viszont amúgy sem változtatnak kínálatukon.
