Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-26
7 legalább közlekedni lehessen raj tuk. Emlékeztetett például arra, hogy Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között a hidat lerombolta a víz. A másik feladat: komoly támogatást kell nyújtani a helyi infrastruktúra általános rendbetételéhez. Ebbe az utak rendbe hozásán kívül beleértend ő a vízszabályozás és sok minden más is - mondta Markó, aki szerint a mostani árvíz valóban felhívhatja az illetékesek figyelmét ezekre az árvíz előtt is létezett problémákra. A belügyminiszter ugyanezen a napon újabb országos szintű összesítést adott az idei árvizek pusztításairól. Eszerint az augusztus 14. és 25. között eltelt időszakban 31 ember vesztette életét Romániában vízbe fúlás és villámcsapás következtében. Az idén összesen 66 ember halt meg az ország legkülönbözőbb térségeit sújtó áradások miatt. vissza Segélyakció a székelyföldi árvízkárosultak megsegítéséért - ÖSSZEFOGLALÓ Budapest, 2005. augusztus 25., csütörtök (MTI) - Magyarországi segélyszervezetek, testvérvárosok és egy politikai párt is több millió forint gyorssegélyt nyújt a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Ötmillió forintos gyorssegélyt nyújt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Székelyudvarhely és a környező falvak lakói számára helyben vásárolnak alapvető élelmiszereket, tisztálkodó- és tisztítószereket, valamint megkezdik az elsődleges felméréseket, amelyek a segélyprogram folytatását alapozzák meg. Békéscsaba városa ötmillió forintot helyezett el egy általa megnyitott bankszámlára miután értesült a székelyudvarhelyi árvízről. A Székelyudvarhelyen élőknek elsősorban tartós élelmiszerekre, építőanyagokra, illetve állataik számára takarmányra van szükségük. Tatabánya önkormányzata a Magyar Karitászon keresztül ötmillió forint gyors segélyben részesíti Székelyudvarhely városát, azért is, mivel Tatabánya testvérvárosa az árvíz súljtotta település. Az erdélyi Székelyudvarhelyt és Háromszéket sújtó árvíz okozta károk enyhítésére ötmillió forint gyorssegélyt ítélt meg az érintett tele püléseknek az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma. Az összeget a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások használhatják fel az árvíz során megsérült, illetve megsemmisült termelőeszközök pótlására, gazdálkodásuk beindítására A Du na Televízió Összefogás napja elnevezéssel egész napos akciót tart vasárnap a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. A műsorváltozással is járó adás során többszöri élő kapcsolással tudósítanak a természeti csapás helyszíneiről, a képernyőn pedig rend re megjelenik az a bankszámlaszám, amelyre várják a nézők adományait. Hiller István, az MSZP elnöke levéllel fordult azokhoz a szocialista polgármesterekhez, akiknek városai, kerületei erdélyi testvérvárosi kapcsolattal rendelkeznek, hogy támogassák a Székelyföldet sújtó árvíz károsultjait. Az MSZP elnöke levelében tájékoztatta a szocialista polgármestereket, hogy az MSZP egymillió forinttal támogatja a Székelyföldet sújtó árvíz károsultjait. vissza Csend honol a bősi vízlépcső körül Népszabadság • Ötvös Zoltán • 2005. augusztus 26. Bős ügyében a mostani kormányzati ciklusban már nem számíthatunk érdemi fejleményre. De nem is sürget senki semmit, hiszen a parlamenti pártok is rájöttek, Pozsony nélkül nem megy. A szlovákok pedig tartják véleményüket, tehát a nézetkülönbségek áthidalhatatlannak tűnnek. Csend van a bősi vízlépcső körül. Nem vonulnak utcára a zöldek, a parlamentben sem hangzanak el izzó felszólalások, ez ügyben nincsenek politikai botrányok, hall gat a politikai közvélemény is. Mintha Bőst csak egy lassan megoldható szakmai problémának tekintené mindenki. A helyzeten a kormányváltás sem változtatott, ahogy nem mozdult semmi attól sem, hogy a Duna Kör egyik alapító tagja, Sólyom László lett az új kö ztársasági elnök, bár ő egy szlovák lapnak azonnal kijelentette, nem épül erőmű Nagymaroson. Magyarország és Csehszlovákia 1977ben kötött államközi szerződést a BősNagymaros közti vízlépcsőrendszerre. 1989ben Magyarország bejelentette, hogy a várható ökológiai károk tisztázása miatt felfüggeszti az építésében való részvételét, majd 1992ben egyoldalúan felbontotta az államközi szerződést. Szlovákia 1992 októberében elterelte a Dunát, emiatt a folyam szigetközi szakaszába a korábbi vízmennyiségnek töred éke, mintegy 20 százaléka jut. A beavatkozás óta eltelt közel 13 évben gyökeresen megváltozott a térség élővilága.
