Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-03
11 támogatást, illetve megszervezésre került Marosfőn az első erdélyi informatikai Neumanntábor. Szintén a 2004es IHMtámogatás révén jött létre a Hargita Háló, a Csíkimedence intranethálózata, amely 8 vidéki települést foglalt magába. A 2005ös pályáza t révén valósul meg a mintegy 90 eMagyarpont, folytatódik a Hargita Háló kibővítése további 21 településsel, és ennek mintájára megkezdődik a Bihar Háló kiépítése. vissza Megszűnt a Romániai Magyar Szó Népszabadság • T. Sz. Z. • 2005. augusztus 3. 58 év után, tegnaptól Bukarestben magyar napilap nem jelenik meg. - A döntés nem a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéé, még csak a kisrészvényeseké sem, a kiadványt működtető részvénytársaság, illetve a mögötte álló érde kcsoport döntött úgy, hogy nem fedezi tovább a lap kiadásával járó költségeket - közölte Gyarmath János főszerkesztő, aki furcsállta, hogy lapja akkor jutott csődbe, amikor az RMDSZ kormányon van Romániában. 1860 óta a román fővárosban szinte folyamatosa n jelent meg magyar újság. A Romániai Magyar Szó 1947. szeptember 1jén "országos demokratikus napilap"ként indult. Nevét 1953. április 1jén változtatták, s az Előre ezt követően mint Románia néptanácsainak napilapja jelent meg. Szerzőgárdájához tartozot t Beke György, Bodor Pál, Panek Zoltán, Marosi Barna, Sütő András, Marton Lili, Majtényi Erik, Szász János és a romániai magyar újságírás sok más kiemelkedő alakja. Az 1989. decemberi változások közepette az Előre visszavette régi nevét, s azóta ismét Romá niai Magyar Szóként jelent meg. Az utóbbi hónapokban a lap nehéz anyagi helyzettel küszködött, s idén májusban több napon keresztül csak az internetes változata jelent meg. A lapot kiadó Transil Rt. főrészvényese, Birtalan József RMDSZpolitikus, aki jel enleg a közalkalmazottak romániai ügynökségének vezetője, cáfolta, hogy az rt. döntéséről tudomása lenne. Az újság utolsó száma hétfőn látott napvilágot. vissza Átvágták a szelmenci szögesdrótot Népszabadság • Munkat ársunktól • 2005. augusztus 3. Rendeződni látszik az ukránszlovák határ által kettévágott kárpátaljai, magyarok lakta falu két része, a Kis- és Nagyszelmenc közötti határátkelő megnyitásának ügye. A kijevi kormány döntése nyomán tegnap az ukrá n határőrök átvágták a település két részét elválasztó szögesdrót kerítést, és ukrán oldalon elkezdődtek az átkelőhely építésének előkészületei. Az ukrán és a szlovák határőrizeti és vámhatóságok képviselői tegnap az Ukrajnához került Kisszelmencen egyezte tték a határátkelőhely építésének tervrajzait, és kijelölték az építési területet. Olekszandr Halaj, az ungvári vámhivatal parancsnoka elmondta, Kijevből hétfőn küldték meg Kárpátaljára az ukrán kormány rendeletét a Kis- és Nagyszelmenc közötti határátke lőhely építésének azonnali elkezdéséről. Az átkelő ukrajnai részének szeptember 10ig el kell készülnie. A falu főutcáján létesülő átkelőt kezdetben a gyalogosan és kerékpáron közlekedők vehetik igénybe, ha rendelkeznek a megfelelő úti okmányokkal, ám rövi d időn belül a személygépkocsiforgalom előtt is megnyitják azt. Ukrán oldalon már ma felvonulnak a munkagépek, s ha kell, éjszaka is dolgozni fognak, hogy tartani tudják a szoros határidőt. Az ukrán fél reményei szerint az építési munkálatokat a szlovák okkal párhuzamosan végzik majd. Illár József kisszelmenci polgármester közölte: a kisszelmenciek több mint hatvan éve várnak arra, hogy ne 60 kilométeres kerülővel, hanem néhány perces gyaloglással kereshessék fel a település Szlovákiához került részében élő hozzátartozóikat, valamilyen egyszerűsített határátlépésben vagy legalább ingyenes szlovák vízumban reménykednek. Sokuk számára, de leginkább a nyugdíjasoknak megfizethetetlen mind az ukrán útlevél, mind pedig az 50 dolláros vízum. vissza
