Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-25
29 Nemcsak a kisebbségi kérdéssel foglalkozott az elnök a magyar önbecsülésnek a beszéden v égigvonuló eszméje jegyében, hanem az emberi jogok mellett is látványosan kiállt. Harmadik fontos mondata szerint a terrorizmus elleni fellépés "...nem vezethet arra, hogy a szabadságjogokat a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozzák." Amikor az Egyesült Államokban lépésről lépésre korlátozzák a szabadságjogokat, amikor hasonló irányban halad Anglia, s világszerte defenzívába szorulnak azok, akik kitartanak a szabadságjogok mellett, nem lehet eléggé értékelni a magyar államfő e szavait. Magyarországon is vannak, akik a terrorizmus veszélyére és a nemzetközi folyamatokra hivatkozva további korlátozásokra hajlanak. Jó, ha tudják, hogy e kérdésben a köztársasági elnök ellenállásával kell számolniuk. A három elnöki mondat közül tehát mélyen egyetértek a harma dikkal, és vitám van a másodikkal. Mi következik ebből az elsőre nézve, miszerint Magyarország középhatalom? Vajon útbaigazíte bennünket ez a mondat, amikor a szabadságjogok védelmével, illetve a magyar kisebbségek emancipációjával kapcsolatos teendőkről gondolkodunk? Attól tartok, hogy nem. Abban a kérdésben, hogy miként védhetjük meg jogainkat, miközben elismerjük a terrorizmus elleni nemzetközi fellépés szükségességét, minden szabad országban szembekerül egymással a rendpárti és a szabadságvédő álláspon t. Amikor a demokratikus országok ilyen korszakos dilemmákkal kerülnek szembe, akkor a közös megoldás keresésében nem az országok mérete számít. Érdemes felidézni, milyen szerepe lehetett a skandináv vagy a Benelux országoknak az elmúlt évtizedekben a jólé ti rendszer vagy az emberi jogvédelem nemzetközi normáinak kialakításában, noha a svédek vagy a hollandok nem tették fel maguknak a kérdést, hogy ők kis ország vagy középhatalom. Nekünk sem érdemes. Ami pedig a kisebbségi magyarok jogainak védelmét illeti , a tapasztalatok szerint az országméret jelentősége ebben is csekély. Oroszország például vajmi keveset tudott tenni a balti országokban élő kisebbségi oroszok szégyenletes jogfosztása ellen, mivel a nemzetközi közösség más okokból ettől függetlenül demok ratikus országokként fogadta be a kis balti államokat. A nálunk kisebb Szlovákia a státustörvény ügyében eredményesebben képviselte a maga álláspontját, mint a magyar kormányok. Nem az ország mérete számít, hanem az, hogy intézményeinek viselkedése összhan gban álle az Európában elfogadott normákkal. Meciarral szemben Hornt tekintették szalonképesnek, Orbánnal szemben viszont Dzurindát. A középhatalom kifejezés használata elfeledtetheti ezt a tapasztalatot, s ezért talán jobb lenne tartózkodni tőle. vissza Utazásra használható személyi igazolvány külhoniaknak Népszava 2005. augusztus 25. Szeptember 5re Budapestre hívta meg a határon túli magyarok tíz reprezentatív szervezetének képviselőit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - erősítette meg lapunk korábbi információját Batiz András kormányszóvivő. A tanácskozáson az unió területére történő beutazást segítő megoldásokat vitatja majd meg a kormányfő a külhoni magyarokkal. Erre a kormány nemzetpolitikai programjának keretében ke rül sor. Várhatóan szeptember végén kerül majd a kormány elé a határon túli magyarok közjogi helyzetét rendező alkotmánymódosítás és ahhoz kötődően egy olyan új útiokmány, a személyigazolvány bevezetése, aminek segítségével a külhoni magyarok a schengenirendszer bevezetése után is akadálytalanul utazhatnak - turisztikai célokkal - az uniós országokba. Az ezzel kapcsolatos elképzelések koncepciói elkészültek, azokat egyeztetik a határon túli magyarok szervezeteivel, majd az ő véleményüket is figyelembe vév e a kormány megkísérli megszerezni a négy parlamenti párt támogatását. A személyigazolvány (vagy más írásmód szerint személyi igazolvány) bevezetéséről Avarkeszi Dezső letelepedési és honosítási kormánymegbízott először lapunkban számolt be augusztus 5én . " Arra kell még megoldást találnunk, hogy az ötéves, korlátlan számú beutazásra és tartózkodásra jogosító vízummal a külhoni magyarok rövid időre - például 90 napra - beutazhassanak az uniós országokba. Ehhez olyan személyigazolványt adnánk a határon túl i magyaroknak, ami bizonyos feltételek esetén tartózkodási engedélynek minősül. A külhoni magyarok az állampolgárságuk szerinti ország által kiállított útlevéllel és ezzel az igazolvánnyal utazhatnának az uniós tagállamokba"- fogalmazott akkor kérdésünkre a politikus, akinek egy kormányhatározat alapján szeptember 30ig kell elkészülnie javaslataival. Avarkeszi szerint "az alkotmány módosítása során érdemes utalni a határontúliaknak ma járó különböző jogosítványokra, kedvezményekre, úgy, hogy az alkotmány f elhatalmazást ad egy külön törvény megalkotására. ..az alkotmányt azért is módosítani kellene, egy önálló fejezet keretében, hogy meghatározzuk a Magyarországon élő magyar állampolgárok és a nem itt élő állampolgárok jogosítványai közötti különbséget". Az új fényképes és biztonsági jelekkel ellátott okmány bevezetéséről és elfogadásáról nem csak Brüsszellel kell megállapodnunk, hanem kétoldalú egyezmények keretében mindazon országokkal is, amelynek polgárai ilyen okmányt kérhetnek
