Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-03
9 Nem adható kedvezmény 2007ig - A határon túli magyarok utazási könnyítései bonyolult jogi kérdéseket vetnek fel Népszabadság • Lencsés Károly • 2005. augusztus 3. Gúzsba kötve táncol a kormány, a mikor a határon túli magyarok EUn belüli utazásának könnyítésére tesz kísérletet. Erre 2007 őszéig jogilag sincs lehetőség, utána pedig a schengeni egyezmény szabta szűk keretek között kereshető a megoldás. Ha a korlátozott jogokat biztosító külhoni áll ampolgárság nem megy, legalább az utazás szabadságát biztosítani kellene a határon túli magyaroknak - ez a kormány minimális programja. Ám a kabinet ezzel még sikamlósabb területre lép, hiszen az állampolgársággal kapcsolatos szabályok megalkotása alapvető en tagállami hatáskör - nincsenek uniós előírások, korlátot inkább az általános jogelvek jelentenek , a határok átlépésének rendjét viszont az Európai Unió rendkívül precízen szabályozza. Bár vannak kiskapuk, Magyarország csak a schengeni térséghez történ ő csatlakozása, vagyis legkorábban 2007 ősze után adhat ki az EU területére érvényes bármilyen vízumot. Érdemes azonban óvatosan ígérni, mert a schengeni rendszerhez való csatlakozásnak egyelőre a technikai feltételei sincsenek meg, és ha a magyar kormány az unió számára elfogadhatatlan kedvezményeket helyezne kilátásba, Brüsszel bizonyára még kevésbé tartaná fontosnak az egyezményben részes államok körének bővítését. A kivételes elbánás kapcsán kedvezményekre ma már csupán Szerbia és Ukrajna polgárainak van szüksége, hiszen a többi környező állam vagy tagja az uniónak, vagy lakói beutazási engedély (vízum) nélkül léphetnek a közösség területére. További fontos szempont: a diszkrimináció a kivételes elbánásban is tilos, tehát a könnyítéseket nemcsak a magy ar nemzetiségűek, hanem az érintett országok valamennyi polgára számára biztosítani kell. 1. Kétoldalú nemzetközi egyezmények alapján az ukrán és a szerb állampolgárok már ma is igényelhetnek olyan vízumot, amely tetszőleges számú magyarországi beutazásr a jogosít. Itt egyetlen korlát van: a külföldi hat hónapon belül legfeljebb kilencven napot tölthet el nálunk. A feltételek viszont rendkívül lazák, hiszen naponta és személyenként ezer forint meglétét igazolva jöhet bárki. Ez a beutazási engedély kizáróla g Magyarországra érvényes, ám ha az útlevélben van ilyen bélyeg, az okmány gazdája az uniós - schengeni - vízum megszerzésénél bizonyos előnyt élvez. Számára annak tudatában adhatnak ugyanis beutazási engedélyt, hogy őt indokolt esetben - például ha jogsér tést követett el vagy "túltartózkodott" - könnyen és gyorsan Magyarországra toloncolhatják. A schengeni térséghez való csatlakozásunk után ez a vízumforma megszűnik, és - ha a szerbekkel és az ukránokkal szemben továbbra is különleges elbánást kívánunk alk almazni - helyébe az általánostól eltérő feltételek mellett adható, ám csak a kibocsátó tagállam területére érvényes nemzeti vízum léphet. 2. A parlament a közelmúltban alkotott törvényt arról, hogy - még megkötendő kétoldalú nemzetközi szerződések alapj án - speciális tartózkodási vízumot (nemzeti vízumot) bocsátanak ki, amely "többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít". Ennek birtokában viszont a külfö ldi nem vállalhat munkát, és nem folytathat magyarországi tanulmányokat; a cél kizárólag a kapcsolattartás megkönnyítése. Ez a megoldás különben valamennyi olyan ország polgárai számára kedvezményt jelent, amellyel sikerül megállapodni, hiszen az általános szabályok szerint - külön engedély nélkül - még az uniósok is csak kilencven napig maradhatnának. A schengeni csatlakozás után ügyelni kell azonban arra, hogy az EU jogszabályai szerint a nemzeti vízum csak kivételes lehetőség; ha valahol túl nagy arányba n élnének vele, könnyen az unió rosszallását válthatják ki. 3. Korábban felvetődött: ha állampolgárságot nem is, de legalább útlevelet adjunk a határon túli magyaroknak. Ez kétoldalú egyezményekkel elvileg megoldható, de az unió nem az úti okmányt kibocs átó országtól, hanem az állampolgárságtól teszi függővé, hogy ki utazhat vízummentesen, és ki nem. Hiába kapna tehát egy szerb vagy ukrán állampolgár magyar útlevelet, külön beutazási engedély nélkül a schengeni határokon azzal sem bocsátanák be. Itt is fe lvetődik, hogy az etnikai alapú diszkriminációt miként kerülhetnénk el. Valószínűleg sehogy, s ez az ötlet nemzetközi jogi vonatkozásait tekintve is aggályos, ezért ma már nincs napirenden. 4. A schengeni egyezményhez való csatlakozás után Magyarország a z unió egészére érvényes vízumot bocsáthat majd ki. Ezzel a történet végére akár pontot is tehetnénk, csakhogy itt semmiféle megkülönböztetésnek nem lesz helye. Nem adható a jelenlegihez hasonló illetékmentesség, szigorúan számon kell kérni az egyezményben foglalt
