Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-22
15 föltették egy utánfutóra vagy egy teherautóra, odavitték a vasfüggönyhöz, hogy nyolc méter távolságból, de láthassa a halottat a nagyszelmenci roko nság, aztán a menet megfordult, és vitték a halottat Palágykomorócra, mert temető csak ott van. Nem tudom, mi minden történik majd az után, hogy az államhatárt megnyitják. Nem tudom, lehete majd kisszelmencit eltemetni a nagyszelmenci temetőben, vagy hogy a palágykomóróci iskola helyett tanulhatnake a gyerekeink Nagyszelmencen. Mi is azt kértük, amit Nagyszelmenc, hogy a nemzetközi határátkelőn csak gyalogosan vagy biciklivel lehessen átmenni. Folynak a tárgyalások, hogy esetleg könnyű autóval is átmehess enek, mert azért azt is figyelembe kell venni, hogy rokonok a környező községekben is élnek. A szögesdrótot az ukrán határőrök augusztus másodikán, délelőtt fél tízkor vágták át. Egy darabot elraktam belőle, egyet átdobtunk a határon Nagyszelmencbe, egyet meg elküldtünk az Európa Tanácsba. - Jónapot kívánok, Eörsi Mátyás vagyok, az Európa Tanács egyik jelentéstevője, és szívesen beszélek Szelmencről. Hadd kezdjem avval, hogy Svájcban él egy Komlósy József nevű ember, aki a magyar ügyek hihetetlen elköteleze ttje. Külső szakértőként, két évvel ezelőtt, az Európa Tanácsban ő vetette föl, hogy foglalkozzunk a magyar lakta Szelmenccel. Javaslat is készült, én pedig megpályáztam, hogy magyarként és liberális képviselőként hadd lehessek én az ügy jelentéstevője, ak i tárgyal. Természetesen nem a saját, nem is a magyar országgyűlés, legkevésbé sem a pártja nevében; az Európa Tanácsot, ezt a hatalmas páneurópai szervezetet képviseli. Szelmenci jelentéstevőjeként kezdetben arra voltam kíváncsi, politikai akarat húzódike a mögött, hogy Nagyszelmenc és Kisszelmenc között még mindig nem lehetséges az átjárás. Június 10én utaztam Nagyszelmencre. Vagyis előbb Pozsonyba, azután Nagyszelmencre, végül pedig Kijevbe. Tudni kell, hogy a szlovák kormány ez év március 14én írásbe li javaslattal fordult az ukrán kormányhoz, melyre választ nem kapott. A politikában is létezhetnek olyan ügyek, melyekben egyértelmű, mi a helyes és mi a helytelen. Szelmencen határt nyitni egyértelműen jó ügy. Tényleg azt kérdezi, miért nem jöttek rá err e előbb, s hogy miért kellett hatvan évnek eltelnie? A hatvanból felejtsen el ötvenet, azt az időszakot, amikor a Szovjetunió létezett. Az elmúlt tíz évnek kétségtelen bűne, hogy nem találtak megoldást. Nézze, a határok mozgatása Európa történetében mindig is vérhez és halálhoz vezetett. A határok mozgatása helyett a cél ma a határok megszüntetése lehet. Viktor Juscsenko ukrán elnökkel ez év július 7én találkoztam. Egy európa tanácsi delegációval, s a nagypolitika kérdései után lehetőségem adódott arra, ho gy elmeséljem Szelmenc történetét. Könnyű volt meggyőzni. Még folyt a tárgyalás, amikor Juscsenko egyszer csak odaszólt a kollégáinak: az ügyet oldják meg, nyár végéig. Én tudom, hogy az emberekben nagy az ellenérzés a politikusok iránt, mert hogy oly sok mindent rosszul csinálnak; csöndes diplomáciával időnként többet lehet elérni, mint kiabálással. Szeptemberben Szelmencen megnyitják a nemzetközi határátkelőt. Tudja mit szeretnék elérni? Azt, hogy a határnyitáson mindhárom ország, a magyar, az ukrán és a szlovák is a lehető legmagasabb szinten képviseltesse magát. vissza Scipiades Erzsébet Sólyom: az emberek megállták a helyüket – Országszerte és a határokon túl is méltósággal emlékeztek meg az államalapítóról, augusztus 20ról Népszava – Belföld, 2005. augusztus 22. A magyar államiság értékeiről és Szent István király történelmi szerepéről esett a legtöbb szó az idei augusztus 20i ünnepi beszédekben itthon és a határon túl. Sólyom László államfő szerint meg kell tanul nunk az államalapítótól, hogy képesek vagyunk önálló hozzájárulásra, önálló teljesítményre a világ dolgaiban. Gyurcsány Ferenc kormányfő pedig úgy vélte, erős és teherbíró, egységes nemzet csak tagjainak sokféleségében és sokszínűségében létezhet. Új egyen súlyra van szükség egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a jól megalapozott saját kezdeményezések között - mondta augusztus 20án a köztársasági elnök. Sólyom László első, a Parlament előtti tisztavatón elmondott hivatalos besz édében rámutatott arra, hogy jó döntés volt Magyarország uniós csatlakozása, ám az új helyzetben is érvényes Szent István példája. "Halljuk meg, vegyük észre, tekintsük példának azt az öntudatot, azt az önbecsülést, ahogy István fellépett Európában!" - mon dta. Az államfő úgy vélte: nem úgy kell tekintenünk az Európai Unióra, mint egy távoli hatalomra; "legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van beleszólásunk abba, mi történik az unióban". Sólyom beszédében utalt a határon túli magyarok kettős állampolgárságára is, amely szerinte "fájdalmasan félresiklott, és ez nem maradhat így". Az államfő az ország helyzetéről szólva úgy fogalmazott: "Az 1990 után ránk szabaduló fogyasztói értékrend, a pénz egyeduralma, az egyre taszít óbb stílusúvá váló politizálás azonban, azt hiszem, csak elfedte, csak eltakarta a bennünk lévő jót. Hiszen az ország él, s bár nem ez áll az újságok címlapjain, az emberek megállták a helyüket a
