Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-22
6 A szombati templomi megemlékezésen elhangzott beszédében Dávid Ibolya kijelentette: Szent István szerette Erdélyt, élére min dig olyan vezetőket nevezett ki, akik megbecsülték az itt élőket, össze tudták békíteni a besenyőket a székelyekkel. Mai szóhasználattal élve: autonómiát adott Erdélynek - mondta. Az MDF elnöke emlékeztetett a magyar alkotmánynak arra a mondatára, amel y szerint Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Biztosította hallgatóságát: pártjára és személy szerint őrá is mindig lehet számítani annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy milyen tartalommal kell megtölteni ezt a mondatot, s h ogy ehhez milyen nemzetstratégiára van szükség. Markó Béla, miniszterelnökhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Szent István nevéhez fűződő erények közül a hitet, a bátorságot, az erőt és a bölcsességet emelte ki. Beszédébe n hangsúlyozta: a magyar történelemben voltak sikerek is, nem csak kudarcok, noha sokan csak ez utóbbiakra szeretnek emlékezni. Önmagában nagy siker az is, hogy egy honfoglaló nép nem tűnt el, sőt, mindmáig létező országot tudott felépíteni - mondta a szón ok, aki szerint a magyarságnak kötelessége továbbvinni ezt az örökséget. Meg kell újítani a nemzetet, úgy, hogy alkalmassá váljék Európa számára, de ne is vesszen el, őrizze meg sajátosságait. Székelyszentistvánon egyébként tizenkét alkalommal szervezt e meg az RMDSZ és a helyi református egyház a Szent István napi ünnepséget. Nyolc évvel ezelőtt szobrot emeltek az államalapító király tiszteletére, most Gizella királynének akarnak szobrot állítani. Az MTInek adott nyilatkozatában Markó Béla fontosnak ne vezte a székelyszentistváni megemlékezés hagyományteremtő igyekezetét. Az ünnep üzenetét Markó Béla úgy fogalmazta meg: Szent Istvánnak sikerült akkor egy alapvető történelmi, kulturális és politikai dilemmát feloldania - a változás és a megmaradás dilemmá ját. Szent István rákényszerítette nemzetét, hogy teljes mértékben kereszténnyé és európaivá váljon, ha kellett vérrel, könnyel, vassal - mondta Markó, hozzáfűzve: ez a nemzet azáltal maradt meg, hogy változni tudott. "Ma ugyanez a feladatunk, vagyis v áltoznunk kell. Ha visszautasítjuk a változást, eltűnünk" - mondta a magyarsággal kapcsolatban a politikus az MTInek. vissza Holokauszt- intézet Romániában Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. augusztus 22. A romániai holokausztot tanulmányozó intézet létrehozásáról döntött nemrég a bukaresti kormány. A kormányhatározat értelmében a művelődési és vallásügyi tárcának alárendelt intézet 30 munkatárssal működik, akik közül 15 tudományos kutatással foglalkozik. Az intézetet a költségvetésből finanszírozzák, és fő tevékenysége a romániai holokauszt kutatása és elemzése, az ezzel kapcsolatos hazai és külföldi dokumentumok és kiadványok egybegyűjtése, megőrzése és feldolgozása lesz. Az intézet hatáskörébe tartozik m ajd a romániai holokauszt ismertetését szolgáló visszaemlékezések, tanulmányok, könyvek, dokumentumgyűjtemények és albumok publikálása, valamint tudományos ülésszakok rendezése. Az intézet egyben szakvéleményezi majd az egykori romániai zsidó közösségek ha gyatékának megőrzését célzó munkálatokat, és részt vállal a romániai Holokauszt Emlékmúzeum létrehozásának tevékenységében. Románia tavaly a Nobeldíjas Elie Wiesel által vezetett, tudósokból álló bizottságot kérte fel a területén lezajlott holokausztról szóló tanulmány elkészítésére. A bizottság tavaly őszszel mutatta be összefoglaló tanulmányát, amelyet azóta a román államelnöki hivatal honlapján lehet olvasni, s amelynek könyv formában történő kiadása folyamatban van. A most létrehozott intézetre, ille tve a létrehozandó emlékmúzeumra szintén a Wieselbizottság tett javaslatot, csakúgy mint a holokausztemléknap kijelölésére, illetve a vészkorszak iskolai és egyetemi oktatására vonatkozóan. A bukaresti intézettel és emlékmúzeummal párhuzamosan, civil t ársadalmi összefogással kívánják a szilágysomlyói zsinagóga épületét ÉszakErdély Holokauszt Emlékmúzeumává, illetve multikulturális központtá alakítani. Az épület felújításának munkálatait a tervek szerint szeptember 11én kezdik meg ünnepélyes keretek kö zött. vissza XVI. Benedek elítélte a terrorizmust A pápa politikai gesztusai a zsidóságnak és a muzulmánoknak első külföldi útján Népszabadság • Inotai Edit • 2005. augusztus 22.
