Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-02
10 A XX. század elején a Szocialista Internacionálé azért módosította Marx és Engels megállapításait, mert arra a véleményre jutottak, hogy a baloldalna k a XX. században "minden egyes nemzet autonómiájának biztosítását kell célul kitűznie, és elítélték a magyar uralkodó osztály anakronisztikus, reakciós nemzetiségi politikáját". A baloldal és a szocialista pártok egyáltalán nem tartották ekkor sem "esetle gesnek" a nemzeti kérdést, nem vélték a nemzetet "múlandó kategóriának". Sem Jászi Oszkár, sem Károlyi Mihály, sem Garami Ernő vagy Kunfi Zsigmond nem vádolható azzal, hogy a nemzeti érdek ellen jártak akkor el, hanem igenis, az elvakult jobboldal járt el így, mely az autonómiát kizárólag a "nemesi" magyar nemzetnek követelte, és üldözte a nemzetiségek autonomista törekvéseit. Ezzel pedig ellenségévé tette a cseh, a román, s szerb és a horvát nemzeteket. A baloldal minden nemzet és nemzetiség számára auto nómiát követelő programjait a Szocialista Internacionáléban és a magyarországi szocialista pártban többek között Szabó Ervin, Mónus Illés és a nagy ausztromarxisták, Otto Bauer és Karl Renner dolgozták ki. Az ő elméleteiket vettem alapul magam is a Habsbur g Birodalom bukásáról szóló rekviememben. Ők egy olyan államrendszer megalkotását javasolták a kettős monarchia megreformálásával, amely minden nemzetiségnek egyenlő jogokat és autonómiát adott volna. A magyar nemzet érdekeinek érvényesítésére alkalmasabbn ak találták a föderatív vagy (svájci mintájú) konföderatív demokratikus KözépEurópát a demokratikus Európában, mint a Szent Istváni magyar állam fenntartását, amely csupán a magyar nemzetnek tartotta fönn az önállóság jogát. A nemzeti jogok egyetemes j ellege ma is a szocializmus egyik alaptétele. Ezt vetik el azok, akik állhatatosan nemzetietlennek és nemzetrontónak csúfolják azokat, akik nem hajlandók ellentmondást látni a nemzeti önállóság és nemzetek közti egyenlőség és együttműködés elvei között. Sc höpflin György velük látszik egyetérteni. Én nagyapjával, Schöpflin Aladárral és apjával, Schöpflin Gyulával ebben a kérdésben, mint annyi másban is, szinte mindig egy nevezőn voltam . vissza Kormánytagok a káptalanfalvi árv izes területen Reggel [2005.08.02] Délvidéki körútja keretében a hét végen Nagybecskereken, Muzslyán és az árvíz sújtotta Káptalanfalván járt Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke. Az alig kilencven lelket számláló Káptalanfalva két hónapig volt a Temes vizének fogságában, a lakóházak többsége súlyosan megrongálódott, több összedőlt, tönkrement a vetés. A nagy pusztítás ellenére a maroknyi magyarság mégsem szándékozik elhagyni szülőfal uját. Ebben számítanak az anyaországi segítségre is. A szerbiai kormány támogatásaként pedig a napokban 35 építőmunkás megkezdi a legsúlyosabban megrongált 18 káptalanfalvi lakóház újjáépítését. Határidő: november közepe. viss za eMagyar pont Erdélyben is Reggel [2005.08.02] Szerző: Lukács János INTERNET Számítógépkezelői jogosítvány a résztvevőknek Kovács Kálmán magyar és Nagy Zsolt román informatikai miniszter jelenlétében ma adják át az első erdélyi eMagyar pontot a Bih ar megyei Éradonyban. „Az éradonyi létesítmény a Bihar Háló része, amely összesen 27 települést kapcsol rá a megyében a világhálóra” – mondta lapunknak Nagy Zsolt. A miniszter, aki egyben az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, kifejezte reményét, hogy a lehetőség et kihasználva a vidéki települések lakói is élvezni fogják az internet nyújtotta lehetőségeket. Idén összesen 89 eMagyar pont nyílik Erdélyben a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával. A kezdeményezők azt is fontosnak tartják, hogy a z eMagyar pontokat szakemberek vezessék. „Minden településen, ahol ilyen pont létesül, lesz egy helyi programfelelős is, aki nemzetközi számítógépkezelői jogosítvány (ECDL) megszerzéséhez szükséges képzésben részesül” – hangsúlyozta a miniszter. Tavaly 95 iskolát, illetve civil szervezetet láttak el számítógéppel és internethozzáféréssel az IHM és az RMDSZ közös programjának keretében, idén pedig a Hargita Hálót is továbbfejlesztik. Az IHM 2004ben hirdette meg Szülőföldön az információs társadalomba címe t viselő programját. A program fő eleme a hazai eMagyarország pontok mintájára kialakított úgynevezett eMagyar pontok létesítése határon túli magyarlakta településeken. Céljuk, hogy a lakosság a közösségi internethozzáférési helyeken ingyen vagy kedvezmén yes áron használhassa az internetet. A program összköltségvetése eléri a 228 millió forintot, ebből összesen 180 eMagyar pont nyitja meg kapuit a határon túli magyarok lakta településeken. Legutóbb Ukrajnában
