Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-17
7 frissen hivatalba került esélyegyenlőségi miniszter, Lévai Katalin érthetetlen és jogilag védhetetlen kísérletre szánta el magát: levélben közölte a kuratórium elnökével, hogy az alapító képviselőjeként viszszahívja hivatalából a telj es testületet. Rá kellett döbbennie, hogy a kurátorokat a delegáló szervezetek kihagyásával nemigen lehet jogszerűen visszahívni. Azok pedig - néhány minisztérium kivételével - hivatalban hagyták megbízottaikat. Az ügy elülni látszott, de a hamu alatt tová bb izzott a politikai parázs. Így következett el 2005 tavasza. Az áprilisban aláírt támogatási szerződésben a kormány összesen 985 millió 500 ezer forint kifizetését vállalta, két részletben. Az elsőt - 344,9 millió forintot - május végén némi késedelemm el még átutalta a minisztérium. A második, a vitatott 640,5 millió forint kifizetése július 20án vált volna esedékessé. A szerződés a második részlet átutalásának feltételéül szabja, hogy a kuratórium "a Támogató miniszterének egyetértésével kidolgozott új elvek (rászorultsági elv, gyermekek tanulását segítő mentorok alkalmazása, a tanulást ösztönző érdekek beépítése) alapján átalakítja... ösztöndíjrendszerét, és ezt a Támogatóval külön megállapodásban rögzíti". A kuratórium és a minisztérium közös munka bizottsága - amiben az OM is képviseltette magát - április óta dolgozott a módosított pályázati rendszeren, s a tervezetet a július 6i kuratóriumi ülés tárgyalta volna meg. A kurátorok készen álltak az új ösztöndíjszabályzat elfogadására, az ülés napján a zonban megérkezett Göncz Kinga levele, amely a második részlet visszatartásáról értesítette az ülésezőket. "...a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány által működtetett ösztöndíjrendszernél felmerült, a pályázók jogosultságával kapcsolatos problémák miat t, ... az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium a ... Közalapítvány 2005. évi támogatásának második részét (640 millió Ftot) 2006 elején fizeti ki..." A kuratórium, ezt olvasván, a tervezetet egyhangú szavazással levette a napir endről, s tárgyalásokat próbált kezdeni a partnerrel. A minisztérium tehát visszaélésekre hivatkozott, de nem árt tisztázni a tényeket. A közalapítvány munkatársai a tavaly őszi pályázatok feldolgozása során figyeltek fel arra, hogy több mint háromszáz p ályázat az OCÖ egyik munkatársa által aláírt ajánlással érkezett be, holott az OCÖ nem jogosult ilyen igazolások kiadására. A kuratórium belső vizsgálatot rendelt el, s annak eredményeként büntető feljelentést tett. Bár a nyomozás még nem zárult le, már mo st biztosan kijelenthető: jogsértés a közalapítványnál nem történt. A minisztérium hivatkozik arra is, hogy "arra nem jogosult személyek" is részesültek ösztöndíjtámogatásban. Lefordítva: nem cigány diákok kerültek a támogatottak közé. Ez bizony megtört énhetett, s biztosan meg is történt. Csakhogy: ki számít ma Magyarországon cigánynak? Az alkotmányos válasz az, hogy aki annak vallja magát. Ezen felül egyetlen hatóság vagy szervezet sem jogosult ma Magyarországon a származást és az etnikai hovatartozást vizsgálni. (Nagy baj lenne, ha nem így lenne.) A pályázati kiírás éppen emiatt tartalmazza, hogy a pályázónak egy igazoló ajánlást is csatolnia kell, amit például helyi cigány önkormányzatok vagy roma civil szervezetek jogosultak kiadni. Ha nem cigány diák oknak is adtak ki ilyen igazolásokat, formailag ezeket a kérelmeket is jogszerűekké tették. Kíváncsian várom, milyen módszereket alkalmaz a nem cigány pályázók kiszűrésére a minisztérium, ha majd tényleg a pályáztatás lebonyolítására adja a fejét. Mit is jelent a minisztériumi intézkedés, szigorúan jogi értelemben? Áprilisban köttetett egy kölcsönösen kötelező erejű támogatási szerződés. Július 6án a minisztérium egyoldalú nyilatkozattal jelezte, hogy a benne foglalt átutalási kötelezettségét nem fogja i dőre teljesíteni, majd csak 2006 elején. Még akkor sem, ha a közalapítvány eleget tesz minden kikötött feltételnek. A minisztérium ezzel egyértelműen szerződést szegett! Később még durvábbat hibázott, amikor elvonta a támogatás második részletét, mondván, majd maga bonyolítja le az ösztöndíjpályázatokat. Közben a támogatási szerződést nem mondta fel, a közalapítvány pedig nem követett el sem mulasztást, sem szerződésszegést. A jogi képlet egyszerűnek látszik: az egyik fél egyoldalúan és jogellenesen felrú gta a megállapodást, ezért a másik fél jogosult bíróság előtt érvényesíteni az igényét. Ám itt egy kormányzati szerv és egy kormányzat által létrehozott közalapítvány vitájáról van szó, s ez furcsa, visszás helyzetet teremt. Meggyőződésem szerint ebben a h elyzetben a tárgyalás a járható út, és a visszatérés a támogatási szerződés kölcsönös betartásához. Különösképpen azért, mert ez a történet nem a két vitatkozó félről szól, hanem a magyarországi cigányságságról. Az állami támogatás felfüggesztése, elvonása ugyanis a teljes pályázati rendszert érinti. A közalapítvány ebben az évben - augusztus közepén! - még nem tudott kiírni olyan pályázatot, amit az idei állami támogatásból finanszírozhatott volna! A májusban átutalt első részletet ugyanis a 2004/2005ös t anév második felének ösztöndíjai vitték el. A 2005 elején megjelent három pályázatra - közéleti képzésre, cigány jogvédő iroda működésének támogatására és
