Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-16
7 A VMDP reagálása: Megy a Magyar Szó Kaszáékhoz? A téma nem új. Kasza József már tíz éve, amióta berendezte nem kevés külső segítséggel berendezte egypártrendszerű birodalmát, arra törekszik, hogy a Magyar Szót Újvidékről Szabadkára helyezze át. Most úgy hírlik, hogy a Magyar Szó igazgatóbizottsága végre beadta a derekát. Félreértés ne essék, annak idején nem véletlenül került a Magyar Szó pont Újvidékre. Már akkor, 1944ben fontos volt, hogy az új partizán hatalom a vajdasági magyar többől elkülönítve tartsa kézi vezérlés alatt az azóta is egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilapot a Vajdaságban. Hogy ez a szerb hatalom számára nem volt rossz bolt, bizonyítja a sok szempontból nézve lelki sérült vajdasági magyarság, s annak jelenlegi sanyarú állapota. A kérdés most az, használnae vajdasági magyarságnak, ha Magyar Szó, miután az alapítói jogokat a VMSZ Józsa Lászó által vezetett nemzeti tanácsa vette át, áttelepülne Szabadkára. A jel ek szerint ez sem lenne jó megoldás. A kisebbségi egypártrendszerben elkerülhetetlen a napilap pártlapként történő működtetése. Ez a modell legfeljebb azt teszi lehetővé, hogy a gúzsba kötött szerkesztőség ilyen, vagy olyan mértékben kifejezésre juttassa a VMSZen belüli ellentéteket. De, a jelenlegi helyzetben van egy olyan új momentum, amely a részvevők szándékától függetlenül is hat. Galambos László a VMSZ egyik újvidéki vezetője (a szemmel látható helyi érdekeltségén túlmenően) világosan fogalmaz. Szer inte a Magyar Szó szerkesztőségének Szabadkára történő áttelepítése egyben jelzés a vajdasági magyaroknak, hogy a legjobb lesz észak felé venni az irányt. Nem mellékes az sem, amit Végel László mond. Ő úgy véli, hogy a költözködés mögött a szerb hatalom e gyetértése is meglapul. Arról a szerb hatalomról van szó, amely lehetővé tette, hogy a „kisebbségi média alapítói joga a nemzeti tanácsok kezébe kerüljön”. vissza (Ágoston András a VMDP Hírlevelében) Elszalasztott lehetősé gek - Raffay Ernő Sepsiszentgyörgyön [ 20050816 - 08:00:39 ] Tegnap este Raffay Ernő magyarországi történészprofesszor A Trianoni ,,béke” és ami utána következett című előadását az uborkaszezon ellenére telt ház fogadta a Gábor Áron Teremben. A minte gy másfél órás „történelemlecke” a diktátum megszületésének nemzetközi összefüggései után a békerendszer két világháború közötti összeomlásának eseményeit idézte fel, majd sorba vette a kommunizmus bukása után elszalasztott lehetőségeket. Raffay szerint az elmúlt másfél évtizedben legalább egy tucat olyan történelmi pillanat volt — nemzetközi konjunktúra vagy éppen belső lehetőség — , amikor egy felelős magyar kormány kihasználhatta volna a békerendszer szerkezetében keletkezett réseket, és a magyar alkotm ány szellemében, az elcsatolt területeken élő magyar közösségek javára megoldást kezdeményezhetett volna. Legutóbb a szétzüllesztett, félrevezetett magyar nép a december 5i népszavazáson öngyilkos módon vetette el a történelmi lehetőséget — fejtette ki Ra ffay Ernő, aki szerint a történelem további lehetőségeket hoz, de a magyar nép érdekét szem előtt tartó magyar kormány kell Budapesten, amely meg tudja találni a megfelelő szövetségeseket. vissza Háromszék Csapó Strasbo urgba küldi az önkormányzatokat [ 20050816 - 07:40:30 ] Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az autonómiáról szóló népszavazás kiírásáról határozatokat hoztak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt javasolja, hogy miután a hazai bíróság határozataikat elutasította, forduljanak a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz – jelentette ki dr. Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó elmondta: a prefektusok által a közigazgatási bíróságon megtámadott önkormányzati határozatok közül csak a Ditrói Helyi Tanács h atározata esetében merültek ki a hazai jogorvoslati lehetőségek. – Csak akkor fordulhatunk az emberjogi bírósághoz, ha van egy végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés. Ditrón máris van ilyen. Mi azt javasoljuk az önkormányzatnak, hogy az Európai Em berjogi Bíróság
