Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-15
5 Kárpátalján a tervek szerint összesen 21 eMagyar pontot hoznak létre anyaorsz ági támogatással, közülük 18at az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), hármat pedig a KMKSZ működtet majd. Az első kárpátaljai eMagyar pontot egy hónappal ezelőtt adták át a beregszászi járási Bene községben. Az IHM két évvel ezelőtt kötött eg yüttműködési megállapodást az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel a kárpátaljai magyarságot segítő informatikai fejlesztésről. Ennek eredményeként a térség magyar oktatási intézményeiben 30 infopont létesült és százötvenen jutottak ECDLjogosítványhoz. vissza Horvát múzeumot épít egy plébános Peresznyén Peresznye, 2005. augusztus 13., szombat (MTI) - Horvát nemzetiségi múzeumot épít a Vas megyei Peresznyén Dumovits István helyi plébános, aki saját szülőházát ajánlotta fel az általa évtizedek alatt összegyűjtött, a horvát nemzetiséghez kötődő kulturális, néprajzi és vallási emlékek, valamint egy 2700 kötetet számláló könyvtár elhelyezésére. A római katolikus plébános elmondása szerint az épületet az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak ajándékozta, saját vagyonából pedig eddig 21 millió forintot fordított a szülői ház kibővítésére, múzeummá alakítására. "Kutya kötelessége a kormányzatnak ennek a gyűjteménynek közgyűjteménnyé emelése és múzeumi rangra emelés e, (...) az ehhez szükséges jogi és pénzügyi feltételeket biztosítani fogjuk" - jelentette ki Kiss Péter kancellária miniszter, aki szombaton kereste fel az épülő horvát múzeumot. Hozzátette: óriási megtartó erőt jelent a térségben a horvát nemzetiség kultúrája, amely évszázadokon át összekapcsolódott a vallással. Dumovits István az MTI érdeklődésére elmondta: bízik abban, hogy jövő augusztus 20án felavathatják majd Peresznyén a horvát nemzetiség múzeumát. Vas megyében Horvátzsidányban, Pesznyé n, Olmódon több ezer, magát gradiscei horvát nemzetiségűnek valló ember él, meglehetősen zárt közösségben. A horvátok többsége Jurisics Miklóst, a Kőszegi vár kapitányát követve telepedett le a magyar és osztrák határ mindkét oldalán, Vas megye, GyőrMosonSopron megye és Burgenland 200 településén. vissza Petrétei: Magyarországon nem megoldott a kisebbségek jogi védelme Budapest, 2005. augusztus., 14, vasárnap (MTI) - Magyarországon nem megoldott a kisebbségek jogi védel me, tarthatatlan, hogy nem fenyegeti semmifajta büntetőjogi, vagy legalább szabálysértési szankció azokat, akik mások méltóságát valamely csoporthoz tartozásukkal összefüggésben megsértik - mondta az igazságügyminiszter az MTInek. "Számomra elfogadh atatlan például az, hogy az interneten terjedő úgynevezett romairtó játék semmiféle következményekkel nem jár legalább az értelmi szerzőkre, készítőkre nézve" - jegyezte meg Petrétei József. A véleménynyilvánítás szabadságának, amely egyébként a demokr áciák egyik legfontosabb alapjoga, a mai Magyarországon is van büntetőjogi korlátja, hiszen egyetlen személyt sem lehet következmények nélkül rágalmazni, becsületében megsérteni. Az emberi méltóság jogi védelmének kiterjesztése, a gyűlöletbeszéd eddiginél következetesebb szankcionálása érdekében háromféle további megoldási lehetőséget is vizsgál a tárca - mondta az igazságügyminiszter. Kifejtette: az egyik út lehet az, amit Bárándy Gergely, az MSZP jogi és közigazgatási tagozatának vezetője javasolt. Eszerint a gyűlöletbeszédet a büntető törvénykönyvben nem a közrend és a köznyugalom elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezetben helyeznék el, hanem a becsület védelmére szolgáló személy elleni bűncselekmények, a szabadság és az emberi méltóság elleni b űncselekmények között. Így lehetőség nyílhat arra, hogy a korábbi törvénymódosításokat rendre megsemmisítő alkotmánybírósági elvárásoknak eleget tegyen a jogalkotás. Ezt azonban szakmai, alkotmányossági szempontból alaposan meg kell vizsgálni. Vizsgálj a a minisztérium továbbá azt is, hogy szabálysértési tényállást alkossanak a gyűlöletbeszéd szankcionálására. A harmadik megoldási lehetőség pedig az lehet, hogy a polgári jogi jogérvényesítés, a perelhetőség előtt megnyíljék az út. Jelenleg ugyanis a bíró ságok, a hatályos szabályozásra hivatkozva, következetesen, érdemi vizsgálat nélkül elutasítják annak a keresetét, aki népcsoporthoz tartozással összefüggő személyiségi jogi jogsértés miatt kér elégtételt - magyarázta a miniszter. "Talán első lépéské nt már az is eredményként lenne elkönyvelhető, ha ezekben az esetekben a polgári bíróságok nyilvános elégtételadásra és megfelelő mértékű nem vagyoni kártérítésre köteleznék a jogsértőket" - vélekedett Petrétei József. A miniszter elmondta, hogy évek óta készül az EU gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kerethatározattervezete, de a politikai konszenzus még nem született meg. A javaslat időrőlidőre visszakerül a szakértőkhöz átdolgozásra.
