Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-13
3 bárányt" meg tud nyerni, az is siker, ezért is vett részt az ilyen rendezvényeken - mondta Almássy Kornél, aki ezúton is megerős ítette: elítélik a rasszizmust és a diszkriminációt. vissza Szülőföld program négy pilléren Népszabadság • Huszka Beáta • 2005. augusztus 13. A Szülőföld programra elkülönített források már most felhasználható k. Kérdés, menynyire töltik be küldetésüket. A program, amelyhez magyarországi és határon túli vállalkozók, illetve határon túli önkormányzatok kapcsolódhatnak, alapvetően négy pilléren nyugszik: 1. Az első elem az MFB Rt. Partner hitelprogramja, amely et magyarországi vállalkozók igényelhetnek tevékenységük nemzetközi kiterjesztése céljából. A hitel feltételei valóban kedvezőek, az viszont nem világos, hogy ez a konstrukció hogyan kapcsolható össze a magyar vállalkozóknak a határon túli magyarok által l akott régiókban való terjeszkedésével. A hitelprogramban részt vevő magyar vállalkozó a hitelt bármilyen nemzetközi tevékenységhez bárhol felhasználhatja. Miért is ösztönözné ez a forráslehetőség arra, hogy például szerbiai befektetéseket eszközöljön a jöv őben, ha mindeddig idegenkedett ettől? A hitel valójában azoknak kedvez, akik már eleve folytatnak üzleti tevékenységet a határon túl. Így az Erdélyben befektető magyar vállalkozóknak tényleges segítséget jelenthet - de például Szerbiát tekintve a terjeszk edni kívánó magyar vállalkozások száma nem túl nagy (ez persze relatív), mindenesetre befektetéseik összege csekély. Valószínűleg az MFBhitel sem fog áttörést hozni e téren. Tehát a Vajdaság esetében kétséges azon politikai cél elérése, mely szerint kíván atos, hogy a magyar vállalkozók erősítsék gazdasági jelenlétüket azokban a régiókban, amelyekben a határon túli magyarok élnek. 2. A program második pillére a Corvinus Rt. Kárpátok régió befektetési tőkeprogramja, amelyben elvileg bármilyen, a Kárpátok r égió országaiban működő vállalkozás részt vehet. A Corvinus tőkeprogramjával hasonló a probléma, mint az MFBhitellel. Azok tudnak ezekben részt venni, akik máris jól működő, tőkeerős beruházással rendelkeznek a határon túl. Viszont ezek szorulnak rá legke vésbé a támogatásra. A hátrányosabb gazdasági és politikai helyzetben lévő vajdasági és kárpátaljai magyar közösségek viszont kevésbé tudnak élni a szóban forgó lehetőséggel. 3. A harmadik pillért az Eximbank hitelei alkotják, amelyek infrastrukturális b eruházások finanszírozásához nyújtanak segítséget. Ez nagyon fontos és üdvözlendő része a gazdaságfejlesztési programnak, hiszen az infrastrukturális fejlesztések elengedhetetlenül szükségesek az érintett régiók fellendítéséhez. 4. A Mehib biztosítási pr ogramja - az utolsó pillér - örvendetes kezdeményezés, tekintve, hogy magyar vállalkozókat sokszor az adott országok gazdasági, jogi, politikai kockázata tartja vissza a határon túli terjeszkedéstől. Itt érinteném a program egy további érdekességét: dece ntralizált mivolta miatt igen nehéz nyomon követni a hatékonyságot. Jóhiszeműen feltételezhetjük, hogy szigorú pénzügyi és gazdaságossági szempontok érvényesülnek döntéseikben. Ugyanakkor - akár tetszik, akár nem - a Szülőföld program alapvető célja politi kai. A gazdasági szempontok érvényesülése - megtérülő beruházások, életképes vállalkozások finanszírozása stb. - szükséges feltétel, de nem elégséges. A törvény - jelen végrehajtási formájában - nem garantálja, hogy a határon túli magyarok megmaradásának, boldogulásának gazdasági feltételei javulnának általa. Az sem világos, hogyan lehetne ezen utóbbi szempont teljesülését nyomon követni, projektmenedzsmentes zsargonban kifejezve: monitorizálni. Ha az MFBhitelek nagy részét például lengyelországi, szlováki ai és macedóniai tevékenységek bővítésére használják a vállalkozók - és miért ne tennék? , a szigorúan vett gazdasági monitoring talán pozitív értékelést eredményezne, ugyanakkor a hitel nem töltené be politikai küldetését. A Partner hitelprogramnak nem az az elsődleges célja, hogy határon túli magyar régiókba történő befektetéseket hitelezzen. A Szülőföld programot népszerűsítő eseményeken nem magyaroknak (azaz: a szomszédos országok nem magyar nemzetiségű vállalkozóinak) is ajánlják a Szülőföld program hoz tartozó gazdaságfejlesztési programokban való részvételt. Félreértés ne essék, nincs semmi kifogásom a vajdasági szerb vállalkozók ellen, de
