Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-11
13 a hónap elején lakást bérelt. Így augusztus huszadikán, Slobodan Milosevic születésnapján az egész család Hágában lesz, beleértve Marko Pozare vacon élő feleségét és kisfiát is. Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége egyaránt azt állítja, hogy döntő szerepük volt Lukic elfogásában, mivel az elmúlt hónapokban intenzíven együttműködtek a külföldi bűnüldöző szervekkel. Állítólag akkor szereztek tudomást a szökevény hollétéről, amikor az év elején egy brazíliai címről elektronikus levelet küldött az egyik Banja Lukai újságnak, amelyben megpróbálta másokra hárítani a felelősséget a történtekért, név szerint megnevezve azokat a visegradi szerb elöljárókat, akik állítólag elrendelték a város tízezer bosnyák lakosának a kiirtását. Őt csak felettesei és a háborús propaganda "tévesztette meg". Szarajevóban ugyanakkor azt állítják, hogy Lukic szökését a szerb rendőrség tette lehetővé, ahol a vádlott közeli rokona, Sreten Lukic egészen a közelmúltig az országos rendőrfőkapitány pozícióját töltötte be. A Dnevni Avaz című bosnyák lap szerint a Banja Lukai hatóságok jól tudták, hogy Lukic tavaly őszig Szerbiában bujkált, ahol fel is keresték őt, de nem tudták rávenni az önkéntes feladásra. A lap szerint ezután látták el a Goran Djukanovic névre szóló hamis délafrikai útlevéllel, amellyel előbb Brazíliába utazott, majd átment Argentínába. vissza A kölcsönöss ég jegyében Magyar Hírlap 2005. augusztus 11. Szerző: Bíró Béla A kisebbségi kérdés megoldásának, mely a legeltökéltebb magyarországi támogatás birtokában is elsősorban a szomszédos államok közvéleményének alakulásától, a kölcsönös bizalom légkörének m egszilárdulásától függ, továbbra is csak a párbeszéd lehet az alapja Sólyom László, Magyarország új államelnöke beiktatása után egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy elkötelezze magát a határon túli magyarok kettős állampolgárságának rendezése mellett. A Magyar Távirati Iroda által nyilvánosságra hozott nyilatkozatában majd a Duna Televíziónak adott interjújában világosan kimondta, hogy a kettős állampolgárság a határon túli magyarság legitim igénye, és az európai normákkal jogilag a legkisebb m értékben sem ütközik. "Minden ellenkező híreszteléssel szemben áll – állapította meg a MTInyilatkozatban – , hogy az EU bármilyen jogi kifogást támaszthatna. Ilyen akadály nem létezik, az unió több tagállamában ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye." Mindezt persze eddig is tudtuk, annak ellenére is, hogy némely liberálisok és a szocialisták az evidenciát minden lehető eszközzel megpróbálták elhomályosítani. Persze a liberálisok és a szocialisták közt is akadtak, akik elfogadták a tények et. Kis János vagy Szili Katalin a kettős állampolgárság kérdésének árnyaltabb megközelítése és végső fokon elfogadása mellett érvelt. Az a tény azonban, hogy a köztársaság elnöke veti fel ismét a kérdést, aki egy személyben az Alkotmánybíróság volt elnök e, a Velencei Bizottság tagja, német és angol nyelven is publikáló, nemzetközileg elismert jogász, a kérdést új megvilágításba helyezheti. Annál is inkább, mivel Sólyom László, bár a kérdés jogi vonatkozásait egyértelműnek tekinti, szükségesnek látja, hogy az esetleges bel- és szomszédságpolitikai, gazdasági, ideológiai következményeket is elfogulatlanul és tudományos alapossággal megvizsgálja, illetve szakértőivel megvizsgáltassa, magyarán a kormánypártok által felvetett korábbi kifogásokat is tárgyilagosa n mérlegelje. Ezzel az igénnyel az alapvetően jobboldali indíttatású Sólyom László egészen közel kerül az alapvetően liberális indíttatású Kis János Élet és Irodalomban megfogalmazott nézeteihez. Azaz az államelnöki állásfoglalás nyomán olyan megközelítés mód lehetősége bontakozik ki, mely a szemben álló politikai táborok erkölcsileg meghatározó személyiségeinek (s távlatilag talán a teljes politikai nyilvánosságnak) közös kiindulási pontot jelenthet. Mivel a magyarországi politikai csatározások neuralgiku s pontja a kulturális és a politikai nemzet fogalmának szembeállítása, a kettős állampolgárság, mely a szembeállítás megszüntetésének a talán leghatékonyabb eszköze, lehetőséget teremtene arra is, hogy a magyar politikai közélet közelebb kerüljön a Sólyom László által elnöksége legfontosabb kihívásának tekintett politikai célkitűzés eléréséhez: a pártok közti engesztelhetetlen gyűlölködés fokozatos felszámolásához, ahhoz, hogy mi, határon túli magyarok többé ne a viszály almája, hanem a magyar államhatároko n belüli nemzeti egység valamiféle kovásza lehessünk. A kisebbségi kérdés megoldásának persze vannak más lehetőségei is, mindenekelőtt a területi és kulturális autonómiák rendszere. A kétféle megközelítésmód azonban korántsem kizárja, inkább feltételezi e gymást. Mindkettő a magyarság és a környező államok többségi népességei közti harmonikus együttműködés, a kölcsönösen előnyös megoldások irányába mutat. E pillanatban a kettős állampolgárság megvalósításának jobbak az esélyei. A kettős állampolgársággal já ró biztonságérzet azonban a maga rendjén fokozatosan oldhatja azokat a görcsöket, melyek a határon túli magyar közösségek utódállamokba való politikai integrációját csaknem egy
