Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-11
4 Belgrád, 2005. augusztus 10., szerda (MTI) - A koszovói szerbek képviselői szerdán elutasí tották a pristinai kormány előző nap tett, a hatalom decentralizálására, kísérleti helyhatóságok létrehozására vonatkozó javaslatát. Az elképzelés arról szólt, hogy próbaképpen hozzanak létre öt új területi önkormányzati szervezetet - kettőt többségébe n albánok, kettőt szerbek, egyet pedig törökök által lakott területeken. Az indítványt előterjesztő Ljufti Haziri, a helyhatóságok ügyeiért felelős miniszter szerdáig adott haladékot a békefenntartók védte enklávékban élő szerbeknek, hogy fejtsék ki állásp ontjukat a pristinai javaslatról, de azt nem közölte, hogy a kormány mit tesz, ha a válasz elutasító, végrehajtjae akkor is a tervet. Belgrád már jóváhagyása után néhány órával nemet mondott a koszovói albán elképzelésre. Nebojsa Covic, a szerb kormán y koszovói koordinációs központjának vezetője szerint Pristina valójában nem akarja decentralizálni, a szerbekkel megosztani a helyi hatalmat, hanem csak látszatintézkedéseket tesz, hogy kedvező színben tüntesse fel magát a külvilág előtt. Ezért Covic nem ajánlotta a koszovói szerbeknek a terv elfogadását. Szerdai tanácskozásukon a szerbek képviselői úgy döntöttek, hogy az indítvány nem kielégítő számukra, mert csak Gracanica és Partes településeket érinti, de nem derül ki belőle, hogy lesze folytatása , átfogó decentralizálási programként kiterjede a többi, zömében szerbek lakta koszovói területre is. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a pristinai kormány egyre erősebb lépéskényszerbe kerül. Szeretné, ha még kora ősszel megkezdődnének a tárgyalások Koszovó végleges státusáról, s év végére megszületne a döntés. Ahhoz azonban, hogy a megbeszélések elkezdődjenek, Pristinának legalább részben teljesítenie kell az ENSZ normarendszerében megfogalmazott követelményeket, amelyek közül az egyik legfontosabb a helyi hatalom átruházása a szerbekre azokban a zárványokban, ahol tömeges menekülésüket követően is még ők vannak többségben. vissza Sólyom László: "Most tehát akasztják a hóhért" 2005. augusztus 10. 00:00 Utolsó módosítá s: 2005. augusztus 10. 19:39 Az egykori zöld mozgalmár Sólyom László (63 éves) életfilozófiájának mindmáig szerves része a fogyasztásellenesség és a jövő nemzedékek iránti felelősség. A múlt pénteken hivatalba lépett új államfő korlátozottan tehet e célokért, hisz épp az általa vezetett első Alkotmánybíróság kötötte meg a mindenkori elnök kezét. HVG: Pár hónapja "Lehet más a politika" feliratú transzparenseket aggatott néhány pesti szoborra az elnökké választását kezdeményező Védegylet. Személy sz erint ön milyen természetű változásokat kíván elérni a következő öt évben? © Fazekas István S. L.: Az idézett mondat radikálisabb annál, mint amilyennek első pillantásra látszik. Nálunk ugyanis a politika szinte teljesen leszűkült a pártpolitikára. Klass zikus értelme szerint a politika a közügyek intézésében való részvételt jelenti, s a fogalomnak ezt az értelmét kellene helyreállítani. Hangsúlyozom: nem vagyok pártellenes, csak az ellen vagyok, hogy a pártok monopolizálják a politikát. A parlamenti párto k számának folyamatos csökkenése még inkább kiemeli annak fontosságát, hogy más szereplők is szóhoz jussanak. Eddig szinte csak a nagy korporatív formációknak, a kamaráknak és a szakszervezeteknek volt alkalmuk erre. Ezek szerepét még alkotmánybíró koromba n igyekeztem korlátozni, vannak ugyanis olyan törekvések, hogy közhatalmat gyakoroljanak. A politika másik szférájának igazi szereplői inkább az olyan civil szerveződések lehetnek, mint például a környezetvédelmi vagy a nagycsaládosmozgalmak. HVG: Ha ily en ambíciók fűtik, nehéz megérteni, miért kíván passzív, keveset beszélő elnök lenni. S. L.: Nincs szó arról, hogy ne akarnék kellő súllyal szerepelni a közéletben: az elnök jól látható lesz, amikor annak eljön az ideje. Hatása azonban nem azon múlik, hog y hány protokolláris eseményen jelenik meg, vagy hogy mennyit nyilatkozik a sajtóban. Sőt, ha állandóan beszél, fellépéseinek súlya könnyen elenyészhet. Azt hiszem, az elsz az egyik próbaköve a működésemnek, hogy képes leszeke nem aprópénzre váltani ennek a pártok fölött álló funkciónak a tekintélyét. S ez fordítva is igaz: engem hiába szólít fel egy párt vagy a sajtó, hogy foglaljak állást, az ilyesmit el fogom engedni a fülem mellett. Az autonómiámat meg fogom őrízni: tudom mit akarok, s ehhez igyekszem majd mérni minden lépésemet. HVG: Milyen változtatásokra készül az első hetekben?
