Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-08
10 Bukarestben működne. Ha kiderül, hogy meg lehet valósítani, a jövő héten sajtóértekezlet keretében hivatalos tájékozt atást adnak. A kérdésről a Scripta Kiadó igazgatótanácsa dönt, ennek tagja többek közt Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos, Stanik István. Az esetleg megjelenő új napilap nem folytatása lesz a megszűnt RMSZnek, de arra törekszik majd, hogy tovább é ltesse azokat az értékeket, amelyeket az RMSZ az elmúlt fél évszázadban felmutatott. Stanik szerint az Erdélyi Riportnak van már egy kialakult infrastruktúrája, komoly, szakmailag felkészült újságírói és szerkesztő gárdája, amelyre egy új országos napilap működtetésében is támaszkodni lehet. vissza • Forrás: Szabadság, Transindex Bugár: A határon túliak nem akarnak szavazni Magyarországon Bugár Béla szerint a magyar kormánynak nem kell attól tartania, hogy a kettős állampol gárság választójoggal is járna. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke kijelentette: egyetlen határon túli magyar szervezet sem kívánja, hogy a választóit bevonják a magyarországi belpolitikai csatározásokba. A pozsonyi Új Szónak nyilatkozva ismét sérelmezte, hogy a határon túl élő magyarok képviselőit nem hívták meg a múlt héten Budapesten tartott nemzetközi szakértői konferenciára, amelyen a kettős állampolgársággal foglalkoztak. A kormánymegbízott, Avarkeszi Dezső megerősítette: fel sem merült, hogy a szakértői konferenciára politikusokat is meghívjanak. Mint mondta, a külhoniakkal legkésőbb szeptember elején tárgyalnak a különleges közjogi státusról, utána pedig a magyarországi pártokkal egyeztet a kormány. vissza Közjogi státusz - mi lesz ez, ha lesz? [ 20050806 - 20:36:16 ] A határon túli magyarok közjogi státuszáról rendezett tanácskozás, amely meghirdetetten szakértői egyeztetés állampolgárságról, útlevélről, elsőre némiképp felkavarta az indulatokat. A magyarországi ellenzék és a határon túli magyarok sérelmezték, hogy a kormányzat nem hívta meg magukat az érintetteket. Ettől függetlenül valóban kérdés: mekkora az esélye annak, hogy a szomszéd államokban élő magyarok áttelepülés nélkül kapjanak meg oly an jogokat és dokumentumokat, amelyeknek jelenleg a magyar állampolgárság a feltétele? Magyarnak lenni felemelő, magyarnak lenni nehéz - így kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc, amikor két miniszterének és kormányszakértőknek szűk körében 7 meghívott külföl di szakértőtől kért véleményt, hogy lehet megoldani a határon túli magyarok helyzetét. Mint fogalmazott, azért felemelő magyarnak lenni, mert egy tehetséges és sikeres nép képes volt együtt maradni, polgárainak biztonságot és nyugalmat teremteni, teljesítm ényeit elismerik a világon, de nehéz, mert elvesztettünk egy nagy csatát a múlt század elején, és ennek következményeit, az abból fakadó nemzeti fájdalmat nehezen heveri ki a történelmi magyar nemzet. Az állampolgárságról még a kérdések megfogalmazása előt t így fejtette ki a maga véleményét a meghívottaknak: - Van két egymással versengő álláspont. Az egyik azt mondja, hogy az állampolgárság joga és lehetősége a történelminemzeti összetartozásból fakad, és a történelmi közös örökség folyománya. A másik ál láspont, hogy a történelmi nemzeti létezés és az alkotmányban megtestesülő köztársaság nem teljesen fedi egymást. Az állampolgárság aktív és cselekvő viszony a jelenben, a polgár és a köztársaság között. Az előző álláspont sok tekintetben lelki és történel mi, az utóbbi jogi, írott jogok és kötelességek szabályozott együttműködésén valósul meg. Jó egy évvel ezelőttig ez utóbbi álláspont képviselői Magyarországon jelentős többségben voltak. Ezt követően kezdeményezték - Gyurcsány Ferenc szerint - a népszava zást, majd miután az eredménytelen volt, kiéleződtek a viták. - A vita az elmúlt időszakban a jó magyar, rossz magyar leegyszerűsített kérdésévé silányult. Hazafiként és demokrataként természetesen a kérdések ilyen feltételét elutasítom, mert mellőzi a n yugodt, szakmai, racionális ítéletalkotáshoz szükséges feltételek megteremtésének még a vágyát is.
